Szom

Jó szar kedvem van, tegnap este jól összevesztünk és azóta is tart a harag. Az a szar, hogy mindketten meg vagyunk sértődve és meg vagyunk győződve arról, hogy nekünk van igazunk.
Történt ugye a hétfő esti "Nagy Rosszullétem", amihez foghatót még nem éltem, komolyan, nem hiszem, hogy valaha fájt igy valamim, szóval elég szomorú és tegyük ehhez hozzá, hogy AV tegnap este céges pingpong versenyen volt. Ezerszer rákérdeztem, hogy meddig tart, mikorra várható, hogy hazaér, de csak hümmögött meg annyit árult el, hogy nem fog olyan későn jönni.
Miután az egész napot végigrohangáltam (erről később bővebben, legyen az elég, hogy normál állapotban is fárasztó napunk volt, nem hogy terhesen), fél 9-kor felhiv, hogy most szünet van (!), még most kezdődnek a döntők. No most én itt rontottam el, mert morogni merészeltem, hogy baromi jó, hogy akkor a kádmosás (halálos, mert nem tudok behajolni már olyan egyszerűen a kádba) plusz a fürdetés, öltöztetés, altatás móka is rám marad az egész napi rohangászás után, úgyhogy fél 10-kor megjött nagy puffogva, hogy úristen, milyen egy hárpia vagyok, aki hazaparancsolja blablabla. Miután fél 10-kor már csak az én altatási részem jött, hiába mondtam, hogy most már késő, akár éjfélig is maradhatott volna, mert az ő reszortjának (kádmosás és fürdetés) már vége, duzzogva, morgolódva nekiállt vacsorázni, majd mikor negyed 11-kor kijöttem az altatásból még jól lecseszett még egyszer, hogy hogy bezárom, mi az, hogy nem lehet saját magánprogramja stb stb stb. Értem én a problémáját, hogy kell a különprogram, csak azt nem értem, hogy 1) miért nem tudta előre mondani, hogy éjfélig ne várjál, mert hosszú lesz - akkor mondjuk egész nap ebben a hitben éltem volna és kész 2) november 13-án repülünk haza, ő december 8-án jön utánunk - vajon mennyiből tartana az extra programokat erre az időszakra szervezni? (Kiderült, hogy ő találta ki és szervezte az egész Bajnokságot.) (Azt már csak zárójelben kérdezem, hogy mikor volt nekem egy egész napom / vagy 4 órám az elmúlt 3,5 évben, mikor egy másodpercig sem zsibbasztotta az agyam egy gyerek?! A csütörtök esti városos program / mozi annyit tesz, hogy negyed 7-kor elválunk és fél 9-re itthon vagyok, az uszi meg még jobb: 6-ra odavisznek úszni és 7-kor jönnek értem, tyűűű, ezek aztán a maratoni szabadidős programok...)
Mindenesetre tök elszomorodtam: megint ott tartunk, hogy amit én csinálok itthon, az lószar, nem fogja fel, miért akaszt ki, ha a szokásos reggel 8-tól este 7-ig tartó foglalkoztatás mellé még bejön néhány extra óra is egy olyan gyerek mellett, aki nonstop feladatokat talál ki, akivel nonstop vitatkozni kell, akit nonstop fegyelmezni kell és aki nonstop ellenáll, dacol, akadékoskodik. Annyira, de annyira kiváncsi lennék, hogyan reagálna forditott helyzetben vagy akkor, ha csak egy héten át minden nap ő lenne itthon P.-vel reggeltől estig...