Ott hagytam abba, hogy szombat este. Vasárnap délelőtt mig P. kinn játszott az udvaron, én végre elmentem Apuval a Forgách utcába elhozni a kórházi cucchoz még pár dolgot illetve néhány 3-6 hós ruhát. Nem tudom, hogy van ez, hogy 0-6 hós ruhából 3 nagy IKEA-s zacskónk van, 6-36 hósból meg mondjuk 2. Szegény kis elhanyagolt P. Ebéd után P. aludt, én kiválogattam, melyik babaruhákat akarom első körben kimosni, majd mikor felkelt, három bőröndbe (és 3-4 zacskóba) pakoltam az Anyuéknál lévő cuccainkat és fél 6 körül elindultunk az albérletbe. Mikor megérkeztünk, valami borzasztó rosszullét jött rám, pedig tudtam, hogy ki kell rámolnom a bőröndöket, mert ha AV megjön a saját holmijaival, meg fogunk hülyülni a kupiban. Igy nagy kinlódva lépésről-lépésre elkezdtem eltenni a ruhákat, gyerekcumókat... Mire AV fél 8-kor megjött, már elég jól álltam, úgyhogy tisztességesen tudtuk fogadni a család harmadik tagját, akitől persze kaptunk ezt-azt meglepibe még igy karácsony előtt is.
Hétfőn reggel 7-re voltam hivatalos az utolsó nagylaborra a klinikára, mit ne mondjak, szuper volt 6-kor kelni, miután alig tudtam aludni. A vérvétel és pisileadás után ctg-re is mennem kellett, amit már teljesen elfelejtettem, milyen, annál is inkább, mert valahogy felújitották az egész helyiséget. A ctg-n amúgy minden okés volt, rengeteget mozgott P2, ami mondjuk számomra nem meglepő, de megint volt 1-2 kiugró fájástevékenység, csakúgy, mint P.-nél, ami nem tudom, jó-e vagy sem. A doki azt mondta egyébként, hogy minden rendben, úgyhogy nem idegeskedünk, biztos minden szép és jó... Ezután 1 perc alatt levett valami kenetet is és megnézte, hogy jó-e a méhszáj és már léphettem is. Fél 10-re értem haza, ekkor a fiúk elmentek játszózni, én pedig főztem egy gyors borsófőzeléket. A délután csendesen telt, 6 körül átmentünk AV anyukájához és fél 8-ig ott neteztünk, hiszen ekkor még nem volt a kis lakásban Internet sem.
Kedden délelőtt, miután elvittük P.-t az oviba, AV-vel elmentünk az Europarkba. Egy békés reggelivel kezdtünk, teáztunk és sütiztünk. Ezután ő elment elintézni a netet, én pedig megvettem Anyuéknak karácsonyra az Igy szerettek ők-et. Az a durva, hogy úgy kifáradtam, hogy a Sparba már be sem mentünk, inkább hazavánszorogtunk és mig AV próbálta beizzitani a mobilnetet és elment P.-ért, én leültem pihegni meg főztem valami gyorsat. Délután, mivel P. még világosban kelt, elmentünk a legközelebbi játszóra, majd átsétáltunk a Coop-ba, ami pár év alatt átváltozott valami ócska kinai bolttá. Utána a fiúk még átsétáltak a Nagyihoz valamiért, én meg pihentem.
Szerdán AV bement a pesti irodába, Anyu meg 10-kor meglátogatott minket, majd közösen elmetróztunk az Állatkerti Játszóházba. P. nagyon élvezte a metrózást, főleg a kisföldalattit. Egyedül volt a játszóházban, hiába, minden tisztességes gyerek oviban van hétköznap, ez van. Mig P. Anyuval vonatozott, ittam egy teát 300 forintért, majd én is felfedeztem a helyet. Hétvégén, sok gyerekkel borzasztó zsúfolt lehet, örültem, hogy hétköznap megnéztük, igy bármit könnyedén ki tudtunk próbálni. Fél 1-kor kimentünk enni: mivel a lángosos zárva volt, én ettem egy melegszendvicset, a többiek meg egy-egy adag sült krumplit. Hazafelé a metrón P. már majdnem elaludt, pedig 9-kor ébredt, de ez akkor még nem tűnt fel, gondoltam kifáradt a sok élménytől. Itthon sitty-sutty elaludt és negyed 5-kor keltettem fel. Anyu 5 körül hazaindult, mi pedig maratoni várakozásba kezdtünk, mikor jön már haza AV. 7 után végre beesett, gyors vacsi, játék, fürdés, majd tej után megmértük P. lázát, mert piros volt a feje és igen, 38.4. Ódeszuper. Az éjszaka borzasztóan telt, mivel taknyos is lett, nem birt elaludni, az orrszivástól sirt (hogy miért, nem tudom, ezer éve simán szivtuk az orrát, most meg nyikorgott, fetrengett, rúgkapált), végig 38 fölött volt a láza és folyton inni kért.
Csütörtökön a szar éjszaka ellenére napközben nem igazán aludt, én ugyan elvittem aludni szokásosan fél 2 körül, de 2-ig 5 percenként behivott, majd miután akkor melléfeküdtem, akkor sem aludt ám el, csak forgolódott, szenvedett, sóhajtozott. 3-ig húztam az időt, majd mikor láttam, hogy alvás ebből nem lesz, kimentünk játszani a nappaliba (= a mi hálónk, tekintve, hogy 1,5 szobás az egész kis lyuk). Egy örökkévalóságnak tűnt, mig AV megjött, mivel leguggolni-letérdelni hozzá, leülni mellé, ölbe venni már nagyon nem megy. (Nem tudom, mondtam-e már, hogy utálok terhes lenni.) Mikor AV megjött, átvitt pár felesleges cuccot valahová (ez nem kristálytiszta, hová, a lényeg, hogy nincsenek itt), majd áthivtuk Nagyit, hogy vigyázzon P.-re, mi meg elsétáltunk a Lidl-be vásárolni meg a patikába Tantum Verdéért, mert napok óta fáj a torkom, de ezt el is felejtettem irni. Fél 8 körül értünk haza, vacsi, fürdetés, majd fél 10-kor megjöttek a gázosok, mert AV hivta őket, hogy a gázóra körül meglehetősen gázszag van. Mit ne mondjak, király volt P.-t altatni, miközben az ajtaja előtt dolgoztak, de mire 10-kor leléptek, nagy nehezen ő is elszunyált. Hálistennek valami miatt nem kellett fizetni a gázszerelőknek, de kiváncsiságból megkérdeztük, ha kellett volna, minden megkezdett negyed óráért 7000 forintot számoltak volna fel... Jó, mi? És akkor van angoltanár, aki 60 percet tanit 1500-2000 forintért. Zsir.
Ma, 13-án már péntek van, azaz beléptünk a 36. hétbe. Jövő péntekig ki kell még mindenképp húznunk, különben nem mehetek a Klinikára szülni, ami meglehetősen érzékenyen érintene. Délelőtt ennek ellenére nem kiméltem magam, felsöpörgettem és felmostam az egész lakásban, kitakaritottam a fürdőszobát, elrámoltam egy rakás holmit, ami itt-ott csellengett és nagy nehezen leültem a földre P.-vel autókázni. Ebédre rendeltem kaját még tegnap: gombalevest és rakott karfiolt ettem, P.-nek meg halrudacskát sütöttem némi tarhonyával. A rendelt ebéd egész klassz volt: a gombaleves totál menza-feeling volt, úgyhogy egész megelevenedett előttem a múlt, a rakott karfiol meg tejföllel és sóval felturbózva kifejezetten jól esett. Bár P.-t fél 2 előtt elvittem aludni, 5 perce még beszólitott (kb hatodjára), hogy kinn a dereka, szóval másfél órája fekszik, de még egy cseppet sem aludt, csakúgy, mint tegnap. El vagyok ragadtatva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése