Aprók

• Peti kedvenc könyve mostanság a Róka és Egér. Iszonyat hosszú sajnos egy rész és hármat szoktam olvasni egy húzásra, őrület, milyen rendes vagyok. (Ja, a Bori füzeteket is imádja, a Karácsonyos és a Kistesós mellett megvetette a Bori Elveszik-et és a Bori Kórházba Kerül-t is.)
• Nagyon szeretem mostanság a komolyzenét, alig várom, hogy eljussunk egyszer egy koncertre. Nem röhög. A szomszédból nonstop szól és én rádöbbentem, hogy gyönyörű.
• Peti barátnője az oviban Alexandra. Dobta elnézést, de Gyufafejű Emesét. Alexandrával csak az a baj, hogy augusztusban volt egy éves, ergo igen kicsinyke. Ennek ellenére Peti totálisan jól alakitja a hősszerelmest, például mikor délben a többiek lefekszenek (ő ugye hazajön), amig meg nem érkezik valaki érte, ül Alexandra ágya mellett és mesél neki. Hehehe.
• Nagyon fog itthonról hiányozni az isler és a sok isteni péksüti (szemben van egy szinte nonstop pékség, ahol reggel 6-tól este 9-ig mindig van friss péksütemény, ráadásul a kiflijük is szuper), viszont annak örülök, hogy ha visszatérünk Dublinba, megkezdődhet a fogyókúránk, mert ott ugye se csokitorta, se kakaós csiga, se pogácsa, se semmi. (Na jó, de, van fánk meg muffin meg scone, de ennyi, ezekre rá lehet unni, mert nem túl változatos mindig csak ezt a hármat enni.)
• A tejserkentők olyanok, mint a szempillaspirál. Szarból várat nem tud épiteni, de ha van egy jó alap, akkor azt fel tudja turbózni.
• Kicsit tartok Dublintól, főleg a kajálást illetően, mert most rendeljük az ebédet (Egészségkonyha) és ott meg ugye nincs ilyen lehetőség, mert gőzük sincs, mi a jó étel, a legtöbben megelégszenek egy háromszög szendviccsel meg egy zacskó chips-szel ebéd gyanánt, szóval nem lesz mit tenni, főznöm kell, mint eddig, de hogy mikor, arról elképzelésem sincsen sajnos. Azt sem látom egyelőre, hogy a takaritással / házimunkával hogy leszek meg, de asszem el nem itélhető módon az annyira nem izgat, mint a kaja. Ha már evés, elhatároztam, hogy ha visszamegyünk (március 1, ó, de jó dátum), akkor kipróbálom azt a Challenge-t, hogy az első héten egy nap nem eszem cukrot, mézet és olyan cuccokat, amikben ezek vannak, a második héten két nap, a harmadik héten három nap, a negyedik héten pedig négy nap. Ez egy hónapra vetitve 10 cukormentes nap, kezdetnek nem rossz. Az eredeti Kihivás szerint egy hónapig kell kitartani, de ismerem magam, én abba belehalnék, igy viszont elmondhatnám magamról, hogy hohó, márciusban 10 napig nem mérgeztem magam finomitott meg semmilyen cukorral, király vagyok. Valaki nem akar csatlakozni esetleg? Gyümölcsöket, mazsolát, magvakat, ilyesmiket szabad enni, a csoki, a süti, az üditő, az izesitett joghurt például viszont tilos. Juj, máris izgulok. Ha jól megy, áprilisban-májusban-júniusban lehet egy cukormentes hetem és azzal máris túlteljesitettem az eredeti mókát. Hajrá vékony combok!
• Az egyik legbénább dolog a magyarországi közlekedésben (a vezetők minősithetetlen stilusa mellett - tisztelet a kivételnek), hogy ha zöld a gyalogosok lámpája, a kanyarodó autósoké is az. Még ekkora baromságot! Ezen kivül még a jobbkéz szabálytól akadok ki, ami ismerős helyen még oké, de ha az ember új környéken vezet, baromi bosszantó.
• Akármikor egy nagy hasú nőt látok, óriási kő gurul le a szivemről, hogy piha, ezen túl vagyunk, szegény, ő még előtte áll. Nézem a pocakos képeim és el sem hiszem, hogy én voltam a has mögött egyszer... Úgy vagyok ezzel amúgy, mint a jogsival: évekig el sem akartam hinni, hogy sikerült a forgalmi vizsgám és ha elkalandozott a figyelmem, megrettentem, hogy te jó ég, még hátra van az a borzalom, hát hogy fog az nekem sikerülni, majd beugrott, hogy ja, már túl vagyok rajta, ki van pipálva, sikerült. No valahogy igy állok most a terhességgel / szüléssel is. Szép volt, jó volt, köszönöm, ennyi, hála istennek, hogy ha minden jól megy, többet nem kell átélnem ezeket megint.