Azon filózom, hogy el kéne köttetnem magam

Szomorúan dagonyázom itt napok óta a rosszkedvemben. Minden nap alig várom, hogy este legyen, belehulljak az ágyba és reménykedem, hogy másnap fel sem kelek. Persze minden nap felkelek, még éjjel is, hohóóó, ennyit az én vágyaimról.
Siratom a gyerek(ek) nélküli napjainkat, elkapott valami kapuzárási pánik, utálok mindent és mindenkit magam körül, de legfőképpen azokat, akik olyan baromi boldogok a kettőt nem szóló gyerekeikkel, akik egy moccanás nélkül órákig képesek ülni egy babakocsiban öt évesen is. Igen, utálom a beszélgető, kávézgató anyukákat, a csendes gyerekeket, utálom, hogy nem lehetek negyvenes, öltönyös férfi, akinek eszébe sem jut, milyen szar is az élet valójában.
Tudom, minek az ilyennek gyerek - és milyen helyes ez a kérdés, tényleg, minek?
(Most amúgy főleg Palika a rosszkedvem oka: napok óta egy percre nem lehet letenni, mert sir. És ha azt mondom, hogy egy percre sem, az szó szerint úgy van. Elegem van, ő is olyan, mint Peti volt. Elegem van, hogy miután tisztába tettem, megnéztem, nincs-e melege, nem fázik-e, próbálom etetni, csak üvölt, üvölt, üvölt, enni nem eszik, csak vörös fejjel ordit, mint a sakál. Az elmúlt két napban amúgy már akkor is sirt, mikor a karomban volt, úgyhogy egy ponton úgy döntöttem, nem érdekel, beteszem a kiságyába és üvöltsön, mert ha nem hagyom ott, kidobom az ablakon vagy meghirdetem a gumtree-n fél kézzel. Fokozatosan lett ő amúgy ilyen, az elején beetetett, azt hittem, ő más, majd mikor egyre sirósabb lett, egy ideig foggal-körömmel kapaszkodtam a hitbe, hogy ő nem olyan lesz, mint Peti, próbáltam pozitivan állni a dolgaihoz (meg volt más aggódnivalóm is ugye) és már csak az önbeteljesitő jóslat miatt sem akartam látni a valóját, de az elmúlt hét meggyőzött róla, hogy megint kicseszett velünk élet, ha megnyertük, hadd vigyem alapon megint össze vagyok zárva napi 24 órában egy ilyen gyerekkel. És elegem van. És utálom a Sorsot és utálom a génjeinket és utálom, hogy nem tudom normálisan kezelni ezt a helyzetet és utálom, hogy most legalább még 1,5 évig ez alá a szar alá vagyok eltemetve és mire normalizálódna a helyzet, már vége az életemnek.
E-le-gem van!