Húsvét hete

Vagyis a múlt hét.

Hétfőn hirtelen ötlettől vezérelve elmentünk meglocsolni Gyöngyiéket. Eredetileg én nem mentem volna, de mivel én voltam a sofőr, inkább felmentem én is. Nem maradtunk sokáig, épp csak meglocsolta a két fiú a három lányt meg dumáltunk pár mondatot és jöttünk is el. Hazafelé beugrottunk a Supervalu-ba pelusért meg három pizzáért és húztunk is haza Palikázni meg ebédelni. Délutánra kiderült az idő, igy úgy döntöttünk, elautózunk utoljára hármasban Bray-be és fagyizunk meg kavicsozunk egyet.
Kedden AV először ment dolgozni fél napra, izgultunk, mi lesz, de jól birta. Én, ovi után, kihasználva a palikátlanságot, beugrottam a Tescoba vásárolni. A délutánunk szabad volt, mert AV elvitte a Nagyit a Bewley's-be sütizni, hurráhurrá, buliztunk egy nagyot a fiúkkal. Mikor megjöttek, Palikát és Petit felnyaláboltam és elvittem autózni a Poolbeghez, mert Palesz nem akart aludni, igy viszont egy fél órát szunyált, ó, hát el vagyok ájulva tőle, tényleg.
Szerdán, az utolsó szabad délelőttömön elmentem a Lidl-be vásárolni, tudok élni, ez van. A Nagyi fél 2 körül ment ki a reptérre AV-vel, úgyhogy hihetetlen, de letelt ez a több, mint egy hónap, amit itt töltött. Ha igazságos akarok lenni, voltak jó dolgok az ittlétében (például az menő volt, hogy Petit egyedül tudtam vinni-hozni az oviból, nem kellett Palikát rángatni illetve sokszor főzött is), de jó, hogy végre egyedül vagyunk, hiszen ez az élet rendje, igy kell ennek lennie és kész, nem szeretek senkit kerülgetni a saját lakásunkban. Délután, mikor AV hazaért, elmentünk a Herbert Parkba frizbizni meg labdázni. Palikát felkötöttem, igy 2 órát aludt rajtam a hordozóban, szuper volt, csak utána nagyjából leszakadtak a tagjaim.
Csütörtökön, miután leadtuk Petit az oviban, Palival továbbautóztunk Churchtown-ig és vettem egy baby gym-et. Mivel szép volt az idő, délután megint Herbert Parkoztunk... Az igazság az, hogy ez a legegyszerűbb igy két gyerekkel, mert 10 perc gyalog, nem kell autózni, kipakolni-bepakolni a két törpét és egyébként is, kocsival elindulni bármerre 4 után totális képtelenség ebben a városban.
Pénteken - a változatosság kedvéért - délelőtt és délután is Herbert Parkoztunk, illetve hogy feldobjam magam, sütöttem egy almás pitét a romlásnak induló almákból.
Szombaton meglehetősen rossz idő lett, igy délelőtt a Nutgrove Shopping Centre-be mentünk - igen, igen, AV szemüvege miatt, amiből pár napja kiesett a lencse... 1,5 órán át szerelték neki, ezalatt mi bevásároltunk a Dealz-ben, a Tesco-ban és beugrottam a 2 Eurós boltba is némi szülinapi dekorért. Ebédre rántott húst sütöttem (még 7 körül bepaniroztam a húst, nem vagyok normális, igy amikor hazaértünk, már csak bele kellett dobni az olajba sitty-sutty) és hogy, hogy nem, összecsaptam egy kekszes sütit is, ami annyira nem lett jó, mint vártam, de nem is lett ehetetlen. Délután, mivel ömlött az eső, bevállaltunk egy Blanchardstown-t, mert nem volt mit tenni, Petit valahová el kellett vinni. Odafelé még nem volt gond, Palika szépen elaludt, majd ott is szunyált rajtam, mig Petit felültettem egy gagyi kisvasútra, ami a pláza közepén tekergett, de a hazafelé út bizony kemény volt: szerencsétlen úgy orditott, hogy borzalom. Szivem szerint megálltam volna,  hogy egy kicsit megetessem, de hol autópályán voltunk, hol pedig Dublin 1 mélyén, igy nem volt rá mód. Végül a Beckett hid előtt elégeltem meg az üvöltést, ölbe vettem és megitattam vele 90 mili tápszert, ami arra volt elég, hogy a maradék úton csendesebben sirjon... Az este egyébként hasonlóan üvöltősre sikerült: nem akart enni, nem akart aludni, nem akart karban lenni, egész egyszerűen orditott, mint egy sakál, szörnyű volt, azóta sem tudom, mi lelte (és leli azóta is). Az estét ennek ellenére szorgosan töltöttem: nagyjából elkészitettem AV szülinapi tortáját. 11-re lett kész és bár mindent beleadtam, mégsem lett jó sajnos. EZT a receptet követtem, hát kérem a krém totálisan folyékony lett. Abban biztam, hogy egy éjszaka a hűtőben segit rajta, de nem, ez a krém bizony úgy szar, ahogy van: finomnak finom, de teljesen folyós. (Mindegy, már nem fáj.)
Vasárnap délelőtt tehát annak rendje és módja szerint szülinapoztunk: megreggeliztük a folyékony tortánkat, felköszöntöttük AV-t és youtube-oztunk hármasban, mig Palika a délelőtti 45 perces alvását nyomta. Mikor felkelt, elmentünk a Herbert-be megnézni a modellező öregeket, hiába, úgy tűnik, ez már fix program marad. Ebédre krumplis-csirkés-baconos-sajtos finomságot csináltam, büszke voltam magamra nagyon, mert tényleg jól választottam, finom lett. Délután Gyuláékhoz voltunk hivatalosak, aminek először örültem, de aztán kissé elkedvetlenedtem, mert nem sült el túl jól a buli. Először is, mókás volt négyesben végigvonulni az utcán, mert Peti teljes feldobottságában totálisan bolond volt, kacsázott, bénázott, esett-kelt; Palika meg szokásához hiven üvöltött a babakocsiban. Mikor odaértünk, Kisebbik Sarjunk ugyan hálistennek elaludt rajtam, mert magamra kötöttem, de maradt még ugye a Nagy Öreg, akit folyton fegyelmezni kellett, mert folytatta az őrültködést, tök égő volt. Nem voltunk sokan, rajtunk kivül még három pár volt, gyerek nélkül persze, de igy is elég nyüzsis volt a buli, hogy megunjuk a dolgot, úgyhogy fél 7 körül már le is léptünk, csak azt vártuk meg, hogy AV-t felköszöntsék a többiek. Este Palkó megint előadta a sirós számát, úgyhogy mire 10-re mindketten elaludtak, totális rosszkedvben feküdtem én is le, mondván én nem is ilyen lovakat akartam, elegem van, kiszállok, utálom ezt az egészet, jaj.
Az esti depit éjjel amúgy sikerült kialudnom magamból, a baj csak az, hogy a jókedvű időszakaim meglehetősen kérész-életűek, mert lehet itt lebegni meg parádézni, de két gyerek az két gyerek, (három meg három haha) szóval baromi nehéz ez az egész és sajnos nem látom, hogy lesz-e ez könnyebb valaha...