Csütörtökön délelőtt AV-vel ovi után elmentünk a Lidl-be meg beültünk enni egy sütit a cornelscourt-i Dunnes-be. Délután - attól való paránkban, hogy lassan mindenhová cipelhetjük magunkkal mindkét gyereket - elmentünk kettesben a St. Stephen's Green-hez és mig AV kiigazittatta a szemcsijét (ferde volt, őrület, még majd külön részletezem ezt a szemüveg-sagat), én vettem a két fiúnak egy-egy pulcsit a H&M-ben (kép később) és beugrottam a Dunnes-be joghurtért. Másfél órát voltunk csak távol, igy délután még belefért egy kis... igen, Herbert Park, yuck, úgy tűnik, ilyen ez a két gyerekes lét, folyton ugyanaz a park, ugyanaz a játszó, ugyanazok a fűszálak, ugyanazok a lombok, jaj.
Pénteken délelőtt a Nutgrove Shopping Centre-ben voltunk, mert megigértem Petinek, hogy egyszer elviszem a Mr B's Playcentre-be, de mivel a hétvégék kiesnek, mert akkor szülinapi party-k vannak, mindenképp egy ovimentes péntek délelőtt kellett mennünk. A nemrég nyitott hely sajnos eléggé lepukkant az elmúlt hónapokban, számomra totál csalódás volt az egész. Volt egy ugrálóvár, néhány kicsiknek való ride-on, egy mini labirintus mini csúszdákkal meg egy rakás neveletlen gyerek. Tudom, irtam már, de rühellem a rendetlen gyerekeket... Oké, biztos az a dolguk ennyi idősen, hogy rosszalkodjanak, de agybajt kapok, hogy Peti épit valamit, dolgozgat valamin serényen, a sok kis disznó meg szétrombolja a művét. Baromi idegesitő. Nem fogom fel, más kölyköknek miért élvezet a pusztitás és ilyenkor mindig nagyon aggódom, mert úgy látom, hogy a széllel szemben pisilünk. Van pár épitő-gyerek és milliónyi romboló. A szivem szakad meg, komolyan. (A Buzzbees-t is azért hanyagoljuk már jó ideje, mert ott is mindig igy jártunk: Peti megépitette a vasútpályát és azonnal rárepültek vagy öten, de nem azért, hogy vonatozzanak, hanem hogy szétszedjék a pályát. Mennyire frusztráló lehet már ez szegénynek.) No mindenesetre Mr B kiesett a kegyeim közül, ha legközelebb ilyen helyre vágyunk, megyünk a Leisureplex-be és kész, mert ott legalább nagy tér van, nagy labirintusokkal és ezer egyéb játékkal. Délután, mig a két gyerek aludt itthon, elszaladtam venni egy playmat-et a St Stephen's Green-nél (3 euró volt, alig használt, szuper), majd mikor hazaértem és felébredtek, elmentünk a St Anne's Parkba játszózni. Kicsit félrenyúltunk, mert már nagyban készültek a Battle of Clontarf-ra (3 napos fesztivál volt, ahol újrajátszottak valami csatát), igy alig tudtunk parkolni a sok vikingtől, de mivel szeretjük a helyet, szemet hunytunk a túlzott nyüzsi felett. Palikát megint a Bondolinoban cipeltem végig, jó volt, végig aludt.
Szombaton délelőtt mivel szépséges idő volt, elvittük Petit kirándulni. A Killiney Hill-re mentünk fel, jól birta, szépen felmászott a csúcsig egyes-egyedül, hátizsákkal. Sajnos látott pár méhecskét, amiktől teljesen beijedt, úgyhogy 10 percnyi bámészkodás után rohanhattunk le a játszóra, mert állitása szerint oda biztosan nem tudnak leszállni ezek a kis dögök... (Ugye? Ugye nem tudnak addig elrepülni? - Hogy miért fél igy tőlük azt nem tudom, nem volt még rossz tapasztalata.) Ezen a délelőttön amúgy megjött az online rendelt nagybevásárlásom is (előző este vagy 2 órán át válogattam a cuccokat - gyorsabb lett volna, ha kiugrom a Tescoba, de most már mindegy), úgyhogy kellemesen és hasznosan is telt az idő. Délután Blackrock-ban jártunk, a parkban, majd mivel Paleszmalesz nem akart aludni estefelé, elvittem még a Poolbegre is autókázni, hogy fürdés előtt még szunyáljon egy fél órácskát. Mig mi autóztunk, Petiék tojást festettek hehe, elvégre Húsvét volt vagy mi.
Vasárnap délelőtt még jó idő volt, igy húsvétozás után (Peti kapott egy robothalat, egy rakétát, egy doboz pattogós gyurmát meg némi csokit) kimentünk a Herbertbe megnézni, ott vannak-e az öregek a vitorlásaikkal. Mivel ott voltak, bámultuk kicsit őket, de miután Palika felébredt 45 perc után, jöttünk is haza, mert kitört a botrány. Délutánra beborult, elkezdett esni az eső, igy a Deer Park-os tojásvadászatot nem vállaltuk be... Odamentünk ugyan Petivel ketten, megnézni, milyen a Mad Hatters Tea Party, de mivel sáros volt minden, gondoltam ne tapodjunk már a fűben. Petit könnyű volt amúgy lebeszélni a dologról, ugyanis pont úgy, mint tavaly, idén is összefosta magát a Nagy Bácsitól (egy gólyalábon járó, óriási fejű fickó kóválygott a lelkes gyereksereg között), úgyhogy tettünk két kört a csészés körhintán és elkezdett rimánkodni, hogy vegyem fel (!) és menjünk haza, mert nagyon fél. (Szegény.) Mivel a Deer Parkos játszó egész jó (és a Nagy Bácsi messze volt, a tisztáson), maradtunk még egy fél órácskát hintázni, mert különben nagyon hosszú lett volna az este. Ezen a napon amúgy elvitték a rózsaszin ugrálós póninkat is, pörgött az üzlet rendesen.
Huh, király vagyok, már egész behoztam magam, már csak ez a hét van hátra program-beszámoló ügyileg.
(Képeket még teszek be, de most hulla vagyok, szar napunk volt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése