És akkor pár apró

• Ma voltunk busszal a Booterstown-i játszón. Borzalom volt az oda- és visszaút, de Palika életében először éberen játszózott. Supercool. (Máskor is volt már játszón, de rámkötve, most viszont ki kellett vennem, mert ficergett.)
• Nem tudom, emlitettem-e, a Tescoban mostanság fizetés után vouchereket kapunk, ha többet fizettünk, mint amennyit a Lidl-ben vagy az Aldiban tettük volna. Oké, sokszor csak 30-40 cent az árkülönbség és csak annyit ér a voucher, de akkor is, ez tök jó ötlet szerintem, szeretem a Tescot, na.
• A tápszerrel továbbra is csehül állunk. Én nagyon szeretném, ha Palika enné, mert ha elmegyünk valahová, ahol éhes lesz, fényévekkel könnyebb lenne a szájába nyomni a cumisüveget, mint azon parázni, hol tudom megetetni, hogyan, milyen körülmények között. (Arról nem beszélve, hogy ha szeretné a tápszert, nem kéne mindig szoptatósmelltartóban kinlódnom.) De nem, DE NEM. Napi 20-30 milinél több nem csúszik le a torkán, ha megfeszülök akkor sem. 
• Múltkor a Lidl-ben álltunk sorban és egy elég béna pénztáros volt, aki semminek sem tudta a kódját, amin nem volt vonalkód. Vettünk vagy ötféle péksütit, mindet egyesével megkérdezte a másik pénztárostól, de az is dolgozott ugye, igy elég lassan haladtunk, mire a mögöttünk lévő bácsi, akinek volt vagy három cucca összesen, ahelyett, hogy elkezdett volna pattogni, hogy marha nagy, hogy áll a sor, mert olyan ember ül a pénztárnál, aki nem tudja a kódokat, jókedvűen elröhögcsélt velünk, hogy bezzeg az ő idejében nem volt ennyi fancy péksüti, volt fehér és barna kenyér meg scone és szevasz, nem kellett szegény embernek ennyi hülye számot megjegyeznie.... No, hát ezért is szeretem az ireket. Képzeljük el ezt a szitut Magyarországon. Vagyis inkább ne.  
• Mondtam már, hogy a Tadhg (ez egy ir fiúnév) kiejtése Tájg? Eddig a Siobhan volt a kedvencem (Sivón) és az Aoife (Ifa), de ez mindent visz.  
• Petinek az első az egyedik, a második a kettedik. Mondjuk ez tipikus gondolom.