Hétvége

Pedig péntek-szombat még tök jó volt...

Pénteken délután ugye megnéztük az ovit, egész jó volt, vagyis semmi extra, semmi rossz. Volt három féle süti (hehe), tea-kávé-üditő és persze lehetett kérdezősködni. Sok újdonságot nem tudtunk meg mondjuk, eléggé egy tarlóra mennek itt a dolgok: 8.30-13.30-ig van a part time, ez 500 euro havonta a 150 euros állami támogatás nélkül. Játékok nem nagyon vannak, hiszen ez Montessori (ühümm), az udvar nagyjából tiz négyzetméter, műfűvel és pár paddal. (Játékok itt sincsenek.) 16-20 gyerek lesz ősztől, vegyes csoport, sajnos Peti az idősebbek között van, eddig pár 2,5 éves van, pár 3,5 éves és egy 4 éves - hát ez azért nem hurrá. (Nem vagyok a vegyes csoportok hive, ez van.) Pénteken délben nézzük meg a Gateway-t, hacsak nem oltári gázak termek, szerintem az lesz, mert az már 20 éve ovi, ez a Pembroke Montessori meg csak most nyit ősszel. Persze nem tudom, jobb-e egy régi hely, mint egy új, de az a vezető kicsit tapasztaltabbnak tűnt természetszerűleg, mint ezek a lányok itt. Meglátjuk. Szóval péntek délután oviztunk, majd este hotdogot vacsoráztunk, poénból.

Szombaton délelőtt a fiúk elmentek sütizni a Grand Canal mellé és amig ők odavoltak, én főztem. Délután Petivel aludtunk egy jót, majd 4 körül nekivágtunk kollektive a City Spectacular rendezvénynek a Merrion Square-re. Bár AV alig akart jönni, végül jól sült el a dolog: mig ő Petivel gyerekprogramozott, mi Palikával nézelődtünk. Mindkét gyerek tündérien viselkedett, Peti sorra próbálta a kitett játékokat, Paja meg csak pislogott a babakocsiból, majd később a karomból. Vacsorára pizzát ettünk, minden szép volt és jó egészen lefekvésig, amikor is egyik pillanatról a másikra Peti rosszkedvű lett (de tényleg, az egyik percben még vidáman ugrándozott, a másikban meg letargikusan feküdt az ágyában) és fülfájásra panaszkodott. Mivel előző este hasfájással próbálta kihúzni az altatás időt, gonosz módon nem vettem komolyan, hogy valóban fáj a füle, de azért tettem rá neki egy felmelegitett szőlőmagpárnát, hátha. Ez ideig-óráig segitett, de még hajnali 1-kor is fenn volt...

A vasárnapunk ebből következően teljes katasztrófa volt, annál is inkább, mert 3/4 1-kor elaludtam, Palika 2-3-ig fenn tartott, majd mikor végre negyed 4-kor visszaaludtam, egészen ötig maradhattam ágyban, mert akkor újra kelt és fél hatig etethettem újra. Mivel ezek után fél hétkor ismét ébredt, szóltam AV-nek, hogy ő a soros, hordozza, ő ezt meg is tette, de Peti negyed 8-kor keltett, hogy hohóóó fenn van... Mikor Palika fél 11 körül elaludt, én is elvonultam, mert mondtam AV-nek, hogy tökön szúrom magam, ha nem dőlhetek le én is egy kicsit, hiába kéne valami ebédféle, leszarom, mert összeesem  menten. Fél 1-ig aludtam hát, hurrá-hurrá és mig én hunytam, AV visszaaltatta Palikát, aki persze 45 perc után ébredt, ellátta Petit, aki később szintén elaludt és főzött ebédet is... Szegény nagyon odatette magát, biztos látta, hogy vészhelyzet van, hehe. Délután Palikával sétáltunk egy nagyot, már hogy én sétáltam, ő ült a babakocsiban, a nagyfiúk pedig itthon kézműveskedtek. Peti láza estére lement, fülfájást azóta nem emlegetett, hát reméljük, hogy semmi komoly... Ma délelőtt voltunk a GP-nél (ezúttal egy másiknál), de egy idióta volt, úgyhogy azóta kerestem egy másik rendelőt, ha lesz valami legközelebb, őket próbáljuk ki, mert a Hanover Medical messze van és nem lehet parkolni, a Barrow Medical meg egy kalap szar. (A fickó elrendelte, hogy napi háromszor adjunk neki lázcsillapitót (tegnap meg ma reggel volt neki 38.7-8, amint kapott gyógyszert lement 37,5-37,8-ra, arra nem fogok neki beadni semmit, ez van) illetve meg akarta nézni a heréit, leszálltak-e. (WTF?))
Itt tartunk hát.