A hét további napjai

Lecsúszott Gatya és Bamba hintázik

Keddnél hagytam abba, meg hogy semmit sem csináltunk igazán... Hogy a szerda kicsit emlékezetesebb legyen, délelőtt játszótereztünk. Az új játszót néztük meg a Merrion Square-en és újra megállapitottam, hogy ha valami, hát lakberendező - látványtervező tuti nem tudnék lenni, mert hiába jártunk a régi játszón ezerszer, nem tudom elképzelni a mostani placcot látva, hogy pár hónapja még máshogy nézett ki a terület. Mivel fújt a szél (mióta hazajöttünk, borzasztó idő van: általában esik, sokszor orkán erejű a szél és csak nagyon néha-néha süt a nap), nem sokáig maradtunk, tűztünk haza ebédelni. Délután, mivel ócska idő volt (zuhogott az eső), Peti egész végig legózott, én meg sütöttem egy gyors sütit és ennyi volt a nap. (Ja meg rájöttem, hogy rengeteg ruhát kell vennem Petinek, mert 2 hét alatt kinőtte a nadrágjait... A képen is látszik, hogy kinn a bokája - ez a gatyó nyaralás előtt jó volt még rá...)
Csütörtökön - tegnap - Bee-nél jártunk (a G+-os nőci, a háromgyerekes, aki mindenáron szervezkedni akar, jááj). Egész délelőtt ott voltunk és azon tanakodtunk, hogyan lehetne aktivabbá varázsolni a csapatot (nem is értem, minek, de mindegy). Délután, miután csak a szél fújt, végre nem esett, a Herbert Parkban voltunk a két fiúval, de AV-t nem vártuk meg, mert elég hideg volt és nem akartunk kockává fagyni az orkánban.

Ma - mivel ez volt Peti utolsó itthoni hétköznapja jajaj - és ömlött az eső, délelőtt a Pirates Village-be mentünk. Sosem voltunk még, mert hülyén van nyitva (hétvégén és iskolai szünetekben 11-kor nyit; máskor meg délben (!)) és nincs is közel (40 perc kocsival), de azt hiszem, megyünk még, mert Peti nagyon élvezte. Jókor értünk oda, pont nyitásra, igy jó fél órát nyugiban csúszkálhatott az óriáscsúszdán és ugrálhatott a hevederes akármiben, csak utána lettek ezren. Baromi drága amúgy a hely: egy órára 6 euróért lehet belépni, ezért az ugrálóvárakat lehet használni, minden más viszont fizetős: a hevederes izé pl 4 euró, a csónakázás 3 euró stb. Másfél óra móka után beugrottunk a Bootsba bébiételért, majd Peti kapott egy fagyit a Mekiből és mig ette egy asztalnál, én is megetettem Palikát. (Közben megnéztük magunknak a Cafe Frei-t is - hogy miért pont Dublinba jött ez az ember, fel nem foghatom...) Délutánra nem változott az idő, fújt a szél, esett az eső, igy itthon unatkoztunk, pontosabban Pali meg én unatkoztunk, Peti meg... igen... legózott. Őrület. Teljesen bekattant: szétszereli - összeszereli a kis tűzoltóállomását naponta ötvenszer. Semmi mást nem játszik itthon szerda óta.
Hát igy.