Dolgok

Értem én, hogy most a bookline ingyen szállit meg minden (mondjuk kétlem, hogy a probléma eltűnne, ha fizetni kéne a szállitásért, mert nem ezen múlik véleményem szerint), de mekkora gáz már az, hogy 13-án rendeltem három könyvet, 26-i kiszállitással (már ezen ledöbbentem, mi a pics tart 2 hétig, a Kaukázustól hozzák ezeket a könyveket vagy mi?), de most jött egy e-mail, hogy sajnos csúszik a kiszállitás. Egyszerűen nem értem, a világ másik végéből pár nap alatt már itt van bármi, erre Magyarországon belül több, mint két hét az egyik üzletből kivinni egy pesti cimre pár könyvet? Hát mi folyik Gyöngyösön?

Amúgy nem tartozik ide, de Petiék a héten Afrikáról tanultak, tök vicces, minden héten van egy betű, egy szám meg egy téma, amit körbejárnak, gyakorolgatnak, úgyhogy most már fel tud sorolni egy csomó állatot, amik Afrikában élnek és tanult pár bantu szót is hehe, marha jó.

Palika egyébként a héten elkezdett nagyon sértődősködni, ha jön felém és én kitérek előle, szivettépő sirásba kezd, görbe szájjal meg ilyesmik. Hasonlóképp, azon is rettentőre ki tud akadni most már, ha elveszünk tőle valamit, istenem, hát már képes frusztrációt is érezni, hihetetlen.

Tegnap amúgy a szokásosnál is hullább voltam, úgyhogy annyi volt a napi program, hogy reggel elgyalogoltunk Pajával a Tescoba, illetve ovi után elsétáltunk a Mespil Road-hoz, mert food market volt a Grand Canalnál és úgy gondoltam, Peti ott kap ebédet, de végül sztornóztam az ötletet, mert nem találtunk semmi inycsiklandó ebédnekvalót*. Összesen egy vaniliás cupcake-t vettünk, de megfogadtuk, hogy többet ilyet nem csinálunk, nem költünk ir sütire, mert borzasztó volt ez is... Most nem azért, nem vagyok egy pék vagy egy cukrász, de az irországi sütiknél még én is finomabbakat sütök, hát észveszejtő, milyen szarokat tudnak csinálni, komolyan, az agyam elszáll. Ami a mát illeti, ma végre voltunk Supervaluban Palikával (egész héten terveztem, hogy megyünk, de nem jött össze) és ha már Blackrockban jártunk, vettem neki egy etetőt is, ilyet, nagyon menő, remélem használni is fogjuk, mert nem volt olcsó. Nagyjából ennyi amúgy, a héten sikerült eladnunk egy csomó dolgot, gazdagok lettünk, na, hurráhurrá, ügyesek vagyunk. (Én vagyok ügyes... Tényleg, legalább 50 euro értékben eladtam apróságokat...)    

* Lecsót ebédeltünk. Ma meg cukkinifőzeléket sült csirkével. (Peti persze tésztával ette a húst, eh, férfiak.)