Ilyesmik

Voltunk tegnap délelőtt Palikával a gyógytornásznál, a furcsa feszités és jobbra nézés miatt. Hálistennek minden okés, de persze kicsit tornáztatnunk kell, mert a hátizma a rengeteg hason fekvéstől kicsit erősebb, mint a hasizma (átestünk a ló túloldalára másokhoz képest, ez a gyerek háton hónapok óta nem marad meg fél másodpercre sem) és mert a jobb oldala kissé erősebbnek tűnik, mint a bal. Használja a bal lábát, kezét is, de úgy látszik, a jobb cseppet dominánsabb.

Szóval most az van, hogy meg kell tanitanunk ülni (hehehe). Érdekes, nálunk ez családi vonás úgy tűnik, Peti is jóval hamarabb álldogált, mint ült, már tök idős volt, mire végre megtanult csücsülni, hát Palika dettó, leteszem ülésbe és töttyed előre, alig tartja magát. A feladatunk tehát erősiteni a hasizmát, rávezetni a ülés szépségére és biztatni, hogy a bal oldalát is pont annyira használja, mint a jobbat. Egyébként dicsérték, hogy okos, ügyes, mozgékony, szabályosan mászik és áll, szóval minden szép és jó, csak ez a fránya ülés menne végre. 

A vizsgálat előtt amúgy főztem itthon egy adag paprikáskrumplit, igy mire hazaestünk, csak bekaptam az ebédet és már tűzhettünk is Petiért az oviba. Délután Petivel levelekkel nyomdáztunk, majd sütöttem egy tepsi szilvás pitét is, mert a délelőtt úgy megzavarta Palikát, hogy 2 órán át aludt egy húzásra. (Máskor is viszem gyógytornászhoz, eskü.) 

A lakás amúgy már rendben van, még szerda este visszarámoltunk mindent, ügyesek vagyunk, na. A szőnyeg jobb lett, mint volt, bár kétségtelen, hogy lehetne szebb is, de ez egy 15 éves szőnyegpadló, nem várhatunk hát csodát. 

Ma úgy döntöttem nem főzök, oviból hazafelé megnézzük a Grand Canal-nál a vásárt, megigértem Petinek, hogy ha van, kap ott egy kis sült krumplit hússal (haha), most pedig ha felébred Paja, irány az Aldi, veszünk ezt-azt. 

Trallalala.