Egyveleg, de főleg tegnap

Épp szilvalevest főzök tonhalas valamivel, ennyi az örömöm mára, a főzés, Palika ugyanis tegnap ismét 9x kelt, pedig alig aludt napközben (2xfél órát a kocsiban meg itthon 1 órát délután) és etettem is, mint annak a rendje. Szóval nem ezekkel van gond... Vagy ki tudja már. Most, ahogy ébredt, sirt is és egész nap iszonyat nyűgös volt, szóval lehet, hogy ez még az oltás utózöngéje, nagyon bizom benne. Állitólag legközelebb már csak egy éves korában szúrják meg...
A tegnapi napunk amúgy igen fárasztó volt, szóval istenien esett ezerszer kelni, de furcsa módon most mégsem vagyok annyira fáradt, igaz, napok óta remeg egy ér a bal szemem alatt, lehetséges, hogy lassan elpusztulok és észre sem veszem.  
Szóval tegnap délelőtt elmentünk a carrickmines-i Smyths-be átvenni a rendelt játékokat (Sophie & Petinek a Nagy Térkép). Előtte beugrottunk a Heaton's-ba, vettem magamnak egy őszies cipőt, AV-nek egy fekete törölközőt, Petinek két gumis lepedőt meg egy Connect 4-t, karácsonyra vagy Mikulásra, még meglátjuk, majd utána benéztem a HomePlus-ba is pop up bin-ért (Palika csörgőit, biszbaszait szeretném beletenni), de mivel Paja elég nyűgöske volt, inkább hazatűztünk, mert fél 1 körülre vártuk Krisztiéket.
Épp hazaértünk, levetkőztünk, mikor már szólt is a csengő, hogy megjöttek. (Igy lehet fogyózni: reggel nem volt időm reggelizni és természetszerűen az ebéd is csúszott...) Január 10-i a kislány, kis golyófejű Csepp (kevesebb a haja, mint Palikának, ami azért nagy szó), ami viszont nagyon izgi, hogy tökéletesen ül. Mostanság már néha fel-feláll dolgok mentén, de nem jellemző, ő az Ülés Nagymestere, hihetetlen volt látni, hogy csücsül a fenekén és két kézzel válogat a játékok között. Erre a mutatványra nekem egyik gyerekem sem volt még képes, esküszöm előbb jártak önállóan, mint hogy normálisan ülni tudtak volna. Mutattam is Paját, hogy hiába próbálom rávenni, hogy üljön, egyszerűen előredől és indul is tovább mászni, egy másodpercre sem tudja magát megtartani szabályos ülésben. No mindegy. Kicsit ciki volt amúgy, mert kaptunk ajándékokat, még hozzá kézműves cuccokat, Palika egy kis fa puzzle-t, Peti meg egy kalózhajós 100 darabosat, én meg nem készültem semmivel, hát ez van, bunkó vagyok, na. Majd ha mi megyünk hozzájuk legközelebb, viszek valamit, csak el ne felejtsem haha. Fél 2kor amúgy együtt elhoztuk Petit az oviból, no addig tudtunk beszélgetni, onnantól ugyanis Pepe uralta a teret, teljesen felpörögve mesélt, mutogatott, aranyos volt. 3 körül mentek el, ekkor gyorsan megebédeltem, majd elaltattam mindkét gyereket és próbáltam lazulni, de hol Peti ugrasztott a szobájába, hol  meg Paja ébredt fel... AV-nek koncertje volt este, igy az egész délutánt / estét egyedül nyomtam, hát részvétem az egyedülálló szülőknek, borzasztó lehet igy élni. Az 5-től 8-ig tartó időszak maga volt a pokol: Palika üvöltött, én próbáltam etetni, de nem kért, Peti meg folyton csicsergett és másodpercenként kért valamit. (Mondjuk hogy keressek egy puzzle darabot, amin tűz van és társai.) 8-kor már a fenekemet vertem a földhöz, hogy hurrá, indulhat a fürdés. Az egyszerűség kedvéért együtt fürödtek a fickók, vicces volt, elmajomkodtak egymással és ha Palika el is csúszott, legalább Petire esett haha. Paját 9-kor tettem le, Petit fél 10-kor, de 3/4 10-től Palika óránként ébredt, mit ne mondjak, szuper volt. AV 11-kor ért haza, hullafáradtan, de miután kilencszer keltem fel negyed 7-ig, akkor fogtam magam és kicuccoltam Peti mellé az emeletes ágyba, oldja meg ő a további ébredéseket, engem meg hagyjon 8-ig nyugiban... Szerencséjére hagyott is, negyed 9-kor keltem, legnagyobb megdöbbenésemre elsőként a családból. (Palika életében nagyjából másodszor nem 7 körül kelt, hanem negyed 9-ig nyomta, mondjuk nem csodálom ennyi ébredés után...)
Ma amúgy roppant effektiv voltam eddig, nem elég, hogy főztem, két fogást is, mostam is, még hozzá vadgesztenyével hehe, tiszta bio vagyok, őrület. Ami nagyon durva, hogy holnap péntek, hát a fene egye már meg, hová rohan az életünk?

A nap poénja pedig, hogy irt egy nő az Irish Times-tól, hogy beszélgetne velem a dublinfox-ról, úristen, hát hires vagyok, beszarás. (Brutálisan megszaporodtak egyébként az ismerőseim az utóbbi időben, szinte minden héten rám köszön valaki az utcán, akiről fogalmam sincs, kicsoda. Ehhez hozzájárul a BUMP, a dublinfox és az új ovi is, hiszen az ovistársakkal és az óvónőkkel lazán összefuthatunk most már a környező utcákban, tekintve, hogy erre laknak ők is. Ja, és mivel egyre aktivabb vagyok egy ir babás fórumon a FB-on is, egyre többen ismerik már a nevem (mondjuk nem nehéz megjegyezni, mert kiurgó a sok Murphy meg O'Connel között) és csomó virágot üzenetet kapok, nagyon durva... (Ezek közül a legmókásabb volt, hogy csatlakozzak az Extended breastfeed csoporthoz, hátha ott tudnak ajánlani valamit a sok éjjeli ébredés ellen. Őőőőőőő. Én azt hittem, 8 hónap azért még nem hard-core szoptatás... No mindegy.))