Szim-szom

Nem tudom kiverni a fejemből, hogy a kurva Univerzum szórakozik velünk, amiért egy-két hete azon gondolkoztam, hogyha 40 felé járok majd (mondjuk 39 leszek), bepróbálkozunk egy harmadik gyerekkel, mert olyan elszomoritó, hogy ha kettő marad, akkor véget ért egy korszak, soha többet nem lesz őszibarack fej a tenyeremben, soha többet nem lesz fogatlan baba a házban és különben is, soha többet nem láthatom ilyen közelről egy kis élet alakulását. Talán hétfőn még AV-vel is beszéltünk erről, hogy egyszer, a távoli jövőben jó lenne egy harmadik... És erre tessék. Kedd este óta a földi pokolban érzem magam. Palika semmit sem eszik, ellenben folyamatosan folyik valami a fejéből (könny, takony, nyál keveredve, sőt, tegnap még vérzett is a foga helye) és folyamatosan sir, szinte álmában is (álmában? hahaha) és a szivünk szakad meg a szomorú feje láttán.
Szemét világ, legalább úgy adná a tudtunkra Valami, hogy nem kell ide harmadik, hogy nem jönne össze... Miért ezt a szerencsétlent kell szenvedtetni?