Hétvége

Bár igen beteges volt ez a hétvégénk is (melyik nem?), mivel Peti azért már elég jól van (köhög kicsit, folyik az orra cseppet, de láza nincs és tele van energiával), nem ültünk itthon végig.
Szombaton egy röpke Mikulásozás után (mindkét gyerek megkapta ugyan az ajándékokat, de csak Peti értékelte a Mikulás igyekezetét, Palika még túlságosan is kivolt) AV elvitte Pipit a Rathfarnham-os játszótérre. Nem maradtak sokáig, mert baromi hideg volt és fújt a szél, úgyhogy némi hintázás után inkább fogták magukat és elautóztak Nutgrove-ba, ahol feltankoltak péksütiből a Lidlben, majd átmentek a Homestore & More-ba némi karácsonyi dekorért, mert most minden fél áron van. (Hoztak egy világitós ablakdiszt, Peti szobájába egy égősort meg egy Télapó hivó harangot.) Az autótól felfelé jövet Petivel történt egy kis baleset: miközben nagyban rázta a harangot, orra esett és a szája felett meg a homlokán (ezt igy hogy?) felhasitotta a bőrt, úgyhogy volt sirás-rivás, de azért annyira nem volt vészes a dolog, mert pár perc múlva már vigan rohangált a kis sérült fel s alá hangosan orditva, hogy én vagyok Bajuszka, én vagyok Bajuszka... (Szegény tényleg olyan, mint Salvador Dali per pillanat, hetyke kis sebbajusza van bal oldalon a szája felett.) Ebédre székelykáposztát ettünk, majd kicsit közösen játszottunk és mikor Palika elaludt, Petit felkaptam és elmentünk a dun laoghaire-i Karácsonyi Vásárra. Ezt a vásárt persze nem úgy kell elképzelni, mint egy otthoni vagy európai vásárt, neeeem, itt volt 8-10 kis házikó, amiben helyi kézművesek árultak, volt egy karácsonyfa árus, egy kávé és forralt bor árus (2 deci mulled wine €4, haha) és két kis gyerek körhinta. Bár arra számitottam, hogy alig fogok tudni parkolni, legnagyobb döbbenetemre totál üres volt az egész város. Teljesen lazán megálltam az első helyen, ahol szoktunk, két perc alatt odasétáltunk a kisházakhoz és tádááám, már vásároztunk is. Először Peti felült mindkét hintára (egy kis csészés forgó volt meg egy kézzel hajthatós járműves), majd beültünk az Insomniába és mig én ittam egy koffeinmentes latte-t, Peti evett egy citromos muffint. Hálistennek mire végeztünk már nem izgatták Pipettát a körhinták, körbemehettünk a házikókon, felmérni, ki mit árul. (Eszembe jutott, hogy az oviba kéne vinni az óvónőknek némi kis karácsonyi apróságot, jajj, még ez is.) Miután alaposan megnéztünk minden árust, kicsit játszótereztünk a mini játszón, majd tűztünk haza.
A vasárnap délelőtt hasonlóan alakult: AV elvitte Petit játszózni, szóval Apa-Fiú napoztak. Ezúttal a Phoenix Park-ba mentek, a kis játszóra, majd benéztek Farmleigh-re is, ahol csakúgy, mint 3 éve (óóó, már 3 éve), megkukkantották a kis jászolt, kezet fogtak Santa-val, körbeszaladtak a házon és vettek pár muffint a vásáron. (Ott is van ugyanis hétvégente karácsonyi vásár, igaz, hasonlóan picike, mint mindenhol máshol.) Hazafelé beugrottak a magyar boltba, vettek szaloncukrot, islert (nyammm), néhány őszilét és természetesen Túró Rudit. Ebédre fokhagymás csirkemellet ettünk sült krumplival, majd utána szokás szerint játszottunk egy adagot. Mivel Palika nem akart még 4 körül sem elaludni, mivel amúgy is szerettem volna vásárolni, először elvittem autózni a Poolbeghez, ahol szunyált egy fél órácskát, szippantott némi tengeri levegőt, majd a Ringsend-en keresztül (azért mentünk arra, hogy megnézhessem A Kidiszitett Házat) elgurultunk a Tesco-ba, mert kenyérhiányunk volt. 6 körül értünk haza, addigra AV-ék felszerelték Peti ágya köré az égősort, úgyhogy most már igazán ünnepélyes lett a kis szobája, hurrá. Az este és az éjjel egész csendesen telt: bár Palika orra még mindig totál brutál (én nem értem, hogy létezhet olyan gyerek a földön, akit levernek a betegségek, nálunk mindkét pulya fele annyit alszik, ha beteg, mint ha nem...), szóval bár még igencsak taknyos őkelme, valami csoda folytán csak négyszer kelt este 9 és reggel 8 között, éljen, éljen, éljen, el sem hiszem.