Oldalak

2014. december 22., hétfő

Hétvégés

No a felsorolt dolgokkal sikeresen végeztünk is szombaton:
Délelőtt AV és Peti visszavitték a Vtech-es könyvet és hoztak helyette egy Fisher Price-osat, de AV eldugta, igy nem tudom, jó-e. Voltak a Lidl-ben is meg hoztak egy csomó szart mindent a Dealz-ből, én már nem mondok semmit, ez van. Amig távol voltak, én főztem, mostam, teregettem, pakolásztam, rendeltem a Tesco-ból pár dolgot, majd mikor hazajöttek, leléptem Palikával sétálni egy kicsit, aki épp akkortájt ébredt fel. Útközben beugrottam a Boots-ba AV gyógyszeréért (megint át akartak verni €18-val, már nem először ebben a Boots-ban, nem tudom, mi van ezekkel), de nem maradtunk sokat kinn, mert baromira fújt a szél sajna. Amikor hazaértünk, AV elment a Temple Bar-hoz átvenni a Gripe-ot és mivel már úgyis a közelében járt, benézett a magyar boltba is és hozott ezt-azt. Fél 4 körül ért haza, akkor elaltatta Palikát, mi meg Petivel húztunk a Funderland-be. Vagyis hülye vagyok. Húztunk volna, ha nem ragadtunk volna be a liftbe... Bazzeg, mint egy filmben, szabályosan ott álltunk beszarva, hogy most mi lesz, az ajtó bezáródott, a lift meg se fel, se le. Peti meglepő módon egész higgadt maradt, bár meglehetősen sűrűn tette fel a mikor jönnek már a szerelők kérdést, no de ennyi belefér. Durva, hogy van, aki 80-90 évig nem záródik be egy liftbe, ő meg már 4 évesen kénytelen volt túlesni a tűzkeresztségen... Csórikám. Nagyon hálás voltam amúgy, hogy nem pánikolt vagy ilyesmi, várt türelmesen, bár az utolsó öt percben már kissé ideges lett, mert rájött a pisilés és próbált meggyőzni, hogy nem gáz az, ha ő szépen lepisili a ránk csukódott ajtót... Nem tudtam, hogy sirjak vagy nevessek, bevallom, de nem volt időm eldönteni, mert ekkor AV, a Hős, felfeszitette a lift ajtaját és kiszabaditott minket, mi meg iszkoltunk, ahogy tudtunk kifelé. 45 percig voltunk bezárva, 45 percig, őrület, ilyen is csak velünk eshet meg. Bár Peti felvetette, hogy maradjunk inkább itthon most már, kitartottam és elrángattam a Funderland-be, ha már oda indultunk, úgyhogy 20-25 perc alatt szépen odasétáltunk az RDS-hez és bevetettük magunkat a buliba. Szombat délután volt, de alig lézengtek, ami nem is volt baj, legalább nem kellett sokat sorban állunk a szemerkélő esőben és durva szélben. Először a Spider Man-es ugrálós izét próbálta ki Pipi (vagy hogy hivják azt a hevederes trambulinosat), majd meggyőztem, hogy üljünk fel az óriáskerékre €7-ért. Ez mondjuk annyira nem volt király, mert fenn még jobban fújt a szél, azt hittem lerepül az arcom, de végülis ki lehetett birni meg igy legalább lefotóztam a környékünket madártávlatból. (Peti ablakából látszik az óriáskerék fénye csak mondom, nagyon menő.) Miután lejutottunk, körbesétáltuk a terepet, megállapitottuk, hogy nincs sok minden (gyerekeknek volt még egy hagyományos lovas körhinta meg egy kicsi Santa-s valami és pár ugrálóvár - meg a cirkusz meg egy Santa's Grotto, de az utóbbi kettő fel sem merült bennünk, mert hosszú program), úgyhogy rápillantottunk a jégpályára (itt mondjuk sokan voltak, de Peti amúgy sem akarta kipróbálni a csúszkálást), megkérdeztem, vannak-e kiddies' ride-ok az épületen belül (vannak, de Pipi azt mondta fáradt, igy nem mentünk be - €2 volt a belépő plusz a ride-ok pay as you go rendszerben), majd vettünk egy kis adag churros-t és elindultunk hazafelé. 6 óra körül értünk haza, Palika már fenn volt persze, úgyhogy jöhetett a szokásos menet: vacsora, játék, nyűglődés, altatás, ébredés ezerszer éjjel.
Vasárnap úgy volt, hogy megyünk Eszterékhez, de Livi belázasodott, igy töröltük a programot. Délelőtt elvittem Petit a rathfarnham-i játszóra és mivel nulla forgalom volt, jó sokat maradhattunk, hiszen nem az utazással ment el az idő. Amikor hazaértünk, nekiálltam ebédet főzni, AV meg elvitte Paját sétálni, de fél óra után már jöttek is, mert fújt a szél. (What a surprise!) Ebéd után összedobtam egy cookie-t, ami sajnos igen kemény lett (Lidl-es cookie-t akarok sütni ezer éve, de egyszerűen nincs meg a recept, mert az gondolom teli van minden szarral, térfogatnövelővel, nitrites pácsóval stb stb stb azért olyan finom), majd mikor Paletta elaludt, elugrottam Blackrockba átvenni a Next-ből meg a Debenhamsból a rendelt cuccokat és ha már ott voltam, vásároltam is a Supervalu-ban. A Mothercare-be is benéztem és mivel pár gumis lepedő le volt értékelve, vettem egy csomaggal, mert még sosem láttam 140x70-es lepit Irországban. Az este lazán telt, beszéltünk Anyuékkal, vacsiztunk, gondolkodtunk.  
Mit ne mondjak, roppant nehéz úgy a karácsonyra gondolni, hogy minden pillanatban bekúszik, hogy azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk... Más ennyi idősen már rég letelepedett, mi meg megint egy ideiglenes helyen filózunk. Nem tudom elmondani, milyen szarul érzem magam emiatt. Tudom, kussoljak, de akkor is. 35 leszek mindjárt és albérletből-albérletbe költözünk, a cuccaink nagy részét bármikor kidobnám, mert majd veszünk újat, minden folyton képlékeny, szar, szar, szar.

4 megjegyzés:

  1. A cigán' élet... a cigán' élet... :-(
    Két gyerekem két különböző kontinensen születik. :-D

    VálaszTörlés
  2. :D Hát ez az, oké, kaland meg minden, de hát más ennyi idősen már saját házban, saját bútorok között, saját kis biszbaszokkal él...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az én saját házamban és bútoraim közt meg azok a k*rva albérlők éltek, mint Marci Hevesen... Grr!
      Illetve még inkább a bank háza...
      No, de ez jutott!
      Azért én arra sem vágyom pl. hogy anyámékkal éljek együtt egy 3 generációsban, mert erre futotta otthon. :-(

      Törlés
    2. No mondjuk utóbbira én sem vágyom - de az ismerőseink 99%-a saját házban / lakásban él 34-35 évesen, megállapodva meg minden. :-/

      Törlés