Oldalak

2015. február 17., kedd

Na panaszkodom kicsit.
Mostanság sok helyen olvastam, hogy vannak időszakok a gyereknevelésben, amik nem illenek a szülőkhöz és ezért baromi megerőltetőek. Nálunk ilyen volt a csecsemőkor (mindig is utáltam az első időszakot, ezt sosem rejtettem véka alá) és úgy tűnik, ilyen a 4 éves kor is. A Fucking Four. Mostanában a kedvenc napszakom a délelőtt, mert akkor Peti nincs itthon, a hétvégéket pedig rettegve várom (vagyis nem várom), mert tudom, hogy akkor viszont egész nap itthon lesz és csak bosszant. Most, hogy a boltbeli követelőzéseknek nagy nehezen vége lett, talált ezer másik módot, hogy törjön borsot az orrunk alá és hogy érje el, hogy lassan ott tartsak, hogy csinálj bármit, leszarom. Nézzük:
  • Látványosan unatkozik egész álló nap. Nem puzzle-zik, nem Lego-zik, nem stencilezik, nem rajzolgat, nem társasozik, nem gyurmázik, nem autózik, nem csinál semmit
  • Egész nap tévét nézne, 2-től lefekvésig. Ha többszöri figyelmeztetés után kikapcsolom a TV-t, megsértődik, hisztizik, elbújik, bömböl.  
  • Ha épp nem akar tévét nézni valami oknál fogva, akkor körbe-körbe rohangál a nappaliban egy elemlámpával a kezében és hiába szólok rá vagy a Palika vagy a saját vagy az én szembe világit vele
  • Minősithetetlen hangszinen beszél az esetek 80%-ban, ha szól valamit, undokul, mérgesen teszi, kiabál, folyton megsértődik, olyankor berohan a szobájába és magára csapja az ajtót 
  • Minden második mondata az utálom ezt, nem akarom, nem is figyelek rád ami alapból idegesitő, de undok stilusban, karba tett kézzel, agessziv pofát vágva még irritálóbb
  • Minden második szava a poo poo, ha épp nem mufurc, akkor borzasztóan infantilis, mint egy két éves, nyújtogatja a nyelvét; ha kérdezek valamit, értelmetlen dolgokat válaszol (pl poo poo), egy normális beszélgetésünk nem volt hetek óta, mert elhülyéskedi
  • Dobálózik. Mint Palika, aki épp ismerkedik a gravitációval. Szerinte baromi vicces, ha összefog tiz-tizenöt filctollat és leejti őket egyszerre az ágyról. (Az ilyen értelmetlen, gyerekes viselkedéstől alapból a falra mászom... Mintha egy kis visszamaradott bölcsis lenne... Sosem, komolyan sosem csinált ilyen bénaságokat, erre lassan 5 évesen elkezdi. Kaparom a padlót, esküszöm.) 
  • Ha elmegy Palika mellett meghúzza a haját, kiteszi a fenekét, hogy szerencsétlen elessen, ott szemtelenkedik vele, ahol tud. Nem bántja látványosan, nem veri, nem csipkedi, csak ilyen kis alattomosan megneheziti az életét. (Ha Paja jár, elszalad mellette, nem löki fel, hozzá sem ér, csak épp véletlenül olyan hirtelen jelenik meg mellette, hogy az megijedjen és letottyanjon a fenekére...) 
Egy szóval pokol mellette az élet. Undok, mufurc, gyerekes és szófogadatlan. Tudom, 2-3 évesen elkényeztetett, túl jó volt, már-már betegesen egyszerű volt vele és azt is tudom, hogy sok dolog van, ami miatt szorong, ami zavarja, ami kizökkenti (ez az egész Palika születésével kezdődött, majd jött T. kórházas esete, majd az új ovi, most meg ez a költözés), de basszus, mi is emberből vagyunk, van elég gondunk és még ez is. Mindig is ilyen kis megátalkodott gyerek volt, szélsőséges (totyogóként szélsőségesen érett és jó kisfiú volt) és nagy akaratú, szóval akár már meg is szokhattam volna, de nem, én inkább belefáradtam. Unom a folytonos harcot, az állandó ellenállást, a nonstop tojáshéjon sétálást. Azt szeretném, ha megint normálisan viselkedne. Ha szót fogadna. Ha nem kéne vele mindig vitázni, veszekedni. Nem tudom, mit csináljunk. Lassan 2 óra, mindjárt itthon lesz, én pedig már előre utálom a délutánt, hogy megint kezdődik. A harc, a küzdelem, a kinlódás. Én egy szerethető, rendes gyereket akarok. Most.  

Update: Ma délután viszonylag jól viselkedett. Az előző napokhoz képest angyalka volt. Nem tudom, mi lelte. Porszivózott, rendet rakott (mondjuk ezt máskor is csinálja, imád takaritani), nem hisztizett, hogy nem elég neki 3xfél óra tévé (ennyiben állapodtunk meg, 90 perc per nap), nem beszélt undokul és nem szaladgált körbe-körbe. Elővettem a Plukkidot, ha a Manócska felér a hidhoz, mert jól viselkedik, kap extra 15 perc tévézést, a rosszalkodásért pedig strigula jár és ha összegyűjt ötöt, elveszt fél óra TV-időt. Remélem beválik a rendszer. 

6 megjegyzés:

  1. Az elején azt hittem, hogy az én lányomról írsz... :-P :-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De ő legalább még tényleg kicsi. :P
      A 4,5 évesek itt már iskolába járnak...

      Törlés
  2. én jól látom, h Peti ír? a padlón keresem a leesett állam. :O

    Bucka is ilyen regresszív mostanában én erre valahogy mindig azt a megoldást találom, hogy mozogjon-mozogjon-mozogjon. (már kockás a hasizma, annyit sportol.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát csak ilyen kezdetlegesen, csak nyomtatott betűket (csúnyán) és úgy, hogy mi mondjuk, mikor milyen betűt irjon. szóval mi betűzünk, ő ir. :D szerintem az durvább volt, mikor alig tudott beszélni és felolvasta a betűket, ami az ásványvizre volt irva. :D fel is vettem videóra, 2,5 éves volt kb.

      a mozgás az jó, jól jönne, de mire Palika felkel, 3-3.30, mire uzsonnázik, 4 óra kb és aztán nekivágni igy télen bárhová már nem megy... remélem a tavasz segit.

      Törlés
  3. Ledanak is vannak ilyen hullamai, pl mostanaban is, meg azon is osszeveszunk h jobb v bal kezzel nyujtom a poharat...ilyenkor mintha gozmozdonyt tolnek olyan erzes vele egy fedel alatt...
    Petit biztos kikesziti a sok valtozas, azt nem irom h turelem, inkaabb kitartas. Elmulik ez is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na ilyen hálistennek nálunk nincs, hogy mindenbe beleköt, amit csinálok... Itt ő az "aktiv" fél, ő csinál olyan dolgokat, hogy kikészit vele. Amúgy a durva, hogy ő még jó kisfiú - úgy értem, hogy az oviban pl sosincs vele gond, sosem volt még büntetésben, nem szóltak rá; meg végülis "nagy" gonoszságokat nem csinál, gyerekeskedik, hát na, más 4 évesen alapból ilyen - szóval hogy az igazán "rossz", verekedős, problémás gyerekek szülei hogy birják a mindennapokat? El sem tudom képzelni.

      Törlés