2017 januárjáig (ergo amig Palika 3 éves nem lesz) én többet nem ülök repülőre ezekkel.
És úgy, de úgy utálom (no jó, nem utálom, kurvára irigylem) az egyedül utazókat, akik számára a repülés csak egy unalmas valami, akik kisminkelve, szép ruhákban, unott arccal várják, hogy leszálljunk. Brühühühühűűű, sokkot kaptam.
Félig tudom elképzelni, én egyedül repültem egy 14 hónapossal..... Jó sz.r vót az is.
VálaszTörlésUndoritó, borzasztó. Közben persze Peti is megbolondult, ráadásul megint süket, mint az ágyú, totál káosz volt az egész, rosszalkodott, Palika üvöltött, egy percig sem ült meg, mászott (volna) mindenfelé, de egy centi hely sem volt sehol, iszonyat volt.
TörlésÉs köszi Ryanair, éjfélkor jöttünk ki a reptérről és ez még a "jobb" járat, az Aerlingus ugyanis 6-kor indul, reggel, legyél kinn a repülőtéren 4re mondjuk. Áááááááááááááááá....
Amúgy Petivel mi 11 hónapos korában repültünk először, nem rémlik, hogy ilyen szar lett volna. Persze akkor ketten voltunk egy gyerekre, az is más.
TörlésÉs az amnézia valszeg itt is működik, mert 23 hónapos volt, mikor Sydney-t bevállaltam vele, no hogy az most nem lesz, az hétszentség. Annyi engedményt már egyébként tettem tegnap óta, hogy 2,5 évesen repülök Pajával max, mert az pont nyár, hátha jövő nyáron haza akarunk jönni...
De hogy a visszaút hogy lesz...
Nekem meg pont beugrott, hogy írtad anno, hogy képtelenség lekötni (átvitt és konkrét értelemben) Petit a repcsin, csodálkoztam is, mennyire bátor vagy most így kettővel :-)
TörlésNekem kiment a fejemből, annyiszor repültünk azóta kettesben, könnyedén, hogy totál elfelejtettem, milyen volt ilyen kicsiként... :D
TörlésHàt szarul, de majd kibírjàtok, muszàj lesz. Mi Amerikàból jöttünk làtogatóba a két tíz hónapossal. Iszonyat volt. Két éves korukban màr tűrhetőbb volt, de azért rémes:) Együtt érzek.
VálaszTörlésFúúúúúúúj és már csak 17 nap!
TörlésFelkötöttem a gatyámat! Beszállás, 9 óra Cayenne-Párizs, átszállás, 2,5 óra Párizs-BP aztán kikecmergés. Rettegek!
VálaszTörlés:( El is hiszem.
VálaszTörlés