Irtam már, szeretem, mikor olyanok vallanak nagy elvekről a gyerekekkel kapcsolatban, akiknek még nincs egy sem. Nem tudom, másnak honnan van egy raklapnyi önbizalma, én mondjuk sosem állnék le tanácsokat osztogatni egy három- vagy több gyerekesnek, mit hogy csináljon, mert fingom sincs, milyen a három vagy több gyerek, no de én én vagyok, mint tudjuk, tökéletes, érted.
Ez most onnan jutott eszembe, hogy reggel egy barátnőm elkezdett okoskodni egy babás fotó alatt, milyen veszélyes az Internet, hogy ő nem fog kitenni a gyerekéről majd képeket blabla, ami oké is, persze, veszélyes a net, én sem tennék ki naponta fotókat a kölykökről, a két gyerekről összesen 40 kép van kinn maximum a FB-n, fennállásuk óta és természetesen egy pucér vagy félpucér képünk sincsen fenn, de mondjuk arra az érvre, hogy "hát meg sem kérdezik szegény gyereket, mutogathatják-e a képét ismerősöknek" (mert ugye akinek egy kis esze van, annak ugye nem public-ok a fotói, szóval összesen az ismerősök nézegethetik a képeiket), olyan szivesen rávágtam volna, hogy remélem, akkor nem fogod megkeresztelni a gyerekedet, mert nekem meg pl az fáj, ha újszülötteket öntenek le vizzel és döntik el helyettük kérdés nélkül, hogy miben higyjenek.  
UFF