Oldalak

2015. július 1., szerda

  • Az utazásunk legviccesebb momentuma amúgy az volt, mikor a Security-nál beállt mögénk Ratko meg az apukája. Innentől volt segitőm: az apuka leszedte a babakocsit a futószalagról, terelgette a kis barátokat és az út utolsó fél óráját (leszállással együtt) Peti velük töltötte. Ugyan volt bennem egy kis para, hogy hogy fogjuk megtalálni egymást, ha külön szállunk le, de sikerült, ügyesek voltunk, hurrá. 
  • Az utazásunk legszomorúbb momentuma meg az volt, hogy Pipi mikor hazaértünk, fáradtan lefeküdt hason az ágyba és amig Palikát tisztába tettem, elkezdett halkan sirni és mikor rákérdeztem, mi a probléma, csak annyit suttogott, hogy I miss Daddy. Édes csillagom.  

1 megjegyzés: