Éjszaka nagyon szörnyű volt: alszom, alszom és egyszer csak arra riadok fel, hogy valaki azt orditja többször egymás után, hogy Help me, help me. Én úgy összefostam magam, de úgy, mint még kb soha. Rögtön eszembe jutott Kitty Genovese, de nem volt erőm felkelni, megnézni, mi a helyzet, biztos, ami biztos megnéztem az órát, 2 óra 4 perc volt, reggel első dolgom volt rákeresni, történt-e valami a közelben éjjel, de kb ennyit tettem, szégyen. (Mint kiderült, T. is felkelt a kiabálásra, ő csak azt látta, hogy az Izraeli Nagykövetségnél égnek a lámpák, tovább ő sem jutott... Remélem jól van az illető, vérfagyasztó élőben hallani, ha valaki segitségért kiált...)