No tegnap tehát voltunk Bray-ben. Ezt most is érzem, ugyanis olyan izomlázam van a bal karomban, hogy ihajj. Annyian voltak, hogy nem akartam Palikát szabadon engedni, nehogy eltapossák, babakocsit meg nem vittünk, mert minek is az, úgyhogy vagy másfél órán át nonstop hordoztam a 13,5 kilóját, micsoda kardio edzés ez, mi? Jól megszivtuk amúgy ezt az utolsó napot, mert iszonyat sokan voltak, legalább 3/4 órán át araszoltunk át a kisvároson, mire egy párhuzamos utcában le tudtam tenni a kocsit, a part mentén ugyanis nulla azaz nulla parkoló volt, sőt, minden tenyérnyi helyen autók álltak, még ott is, ahol tilos elvileg. (Én ilyen helyen akkor sem állok meg, ha ezer más kocsi ezt teszi, mert akar a franc büntetést fizetni.)

No szóval nagy nehezen megálltunk, lesétáltunk a partra és kezdődhetett a buli. Pipi négy dologra ült fel, egyrészt lecsúszott a naaaagy csúszdán, aztán felült a szokásos buszra, felülre, majd egyedül végigcsinálta a kukacot és végül egy konvojt választott, ahová beültettem mellé Palikát is, menjenek együtt egy kört, miközben elmorzsolok egy könnycseppet, milyen nagyok már, de épp mikor kifizettem értük a €4-t, Paja elkezdett kimászni az ablakon, úgyhogy ennyit erről, legalább spórolt nekem €2-t. A vidámpark után lesétáltunk a vizhez, roppant nagy hullámok voltak, gyönyörű volt, majd 10 perc kavicsozás után Pajika úgy döntött, elég a mókából és a szélből, menjünk haza. Ennyi a történet. Ja nem, hazaindulás előtt elmentünk pisilni és én miközben guggolva próbáltam beletalálni a wc-be és egy kézzel tartani az ajtót, ne vágódjon be Palika mellém, egy az egyben lepipiltem a gatyómat hátul, de végestelen-végig az egész vádlim hosszúságában. Még jó, hogy ott van a tenger, igy a jóhiszeműek hihették azt, hogy csak későn szaladtam el egy huncut hullám elöl. Eh.