Oldalak

2015. augusztus 25., kedd

Tegnap amúgy ennyire nem volt rossz a hangulatom, az idő is jobb volt, úgyhogy elmentünk az állatkertbe. (Volt egy gyerek jegy voucherem, csak a felnőtt jegyet kellett fizetni.) Bár fél 11re odaértünk, már akkor iszonyat tömeg volt, mikor eljöttünk, akkor pedig már szinte lépni sem lehetett és parkolóhely sem volt sehol, végig a füvön álltak a kocsik, annyian voltak. Kb 2 órát sétáltunk az állatok között, ezúttal a majmos kört egy az egyben kihagytuk, de Peti még igy is nyafogott, hogy fáradt és mikor egy pillanatra Palika kiszállt a babakocsiból, ő bepattant, hogy már pedig ő tovább nem megy, csak ha tolom. (Az jutott múltkor eszembe, hogy visszaolvasva tök lazának tűnik, hogy mi ide-oda eljárogatunk, hogy folyton úton vagyunk, holott basszus, minden egyes kirándulásunk, játszózásunk, játszóházazásunk mögött annyi kin, keserv és harc van, amit nem tudok kellően átadni, mert ezt látni kéne... Persze mászkálni még mindig jobb, mint itthon ülni, de néha úgy kibújnék a bőrömből és hagynám az egészet a fenébe, engedném, hogy hetekig sehová se menjünk, pizsamában dögöljünk egész nap és ennyi... Az a baj, hogy igy, hogy ilyen aktivak vagyunk, T. is azt hiszi, hogy én csak úgy a kisujjamból kirázok egy állatkerti sétát, holott ez nem igy van, tényleg tök melós bárhová is menni ezzel a kettővel és már az is rengeteg energiát emészt fel, mire egyáltalán kilépünk az ajtón... No mindegy.) Szóval a lényeg: voltunk állatkertben, megnéztük az új fejlesztéseket (flamingó kifutót épitettek meg a fókák placcát bővitették ki (illetve becsesztek egy óriási gyorséttermet középre, ahol horror áron adják a szennyet)), körbejártuk a szokásos kedvenceket (oroszlán, pingvin, zsiráf, orrszarvú - az elefántot sajnos kihagytuk, nem volt már idegem hozzá) és miután láttuk, hogy egyre nő a tömeg, negyed 1 körül hazaindultunk. T. fél 9-re jött este, mert próbája volt, mi meg hogy húzzuk az időt (és mivel egy deci viz nem volt itthon), elsétáltunk a Tesco-ba vásárolni, bár a Supervalu-ból is rendeltem kaját, amit ma 6-8 között hoznak meg.
A nap történése volt még egyébként, hogy jelentkeztem egy csoportba, amit mondjuk T. nagyon ellenzett, de gondoltam nem érdekel, ha másra nem, nyelvgyakorlásra jó lesz. Ami a jövőmet illeti, továbbra is riasztó a kép: rengeteg life coach képzést nyálaztam át, de a 98%-uk totál gagyinak tűnik, a maradék 2% meg drága... Találtam viszont egy REBT képzést, ami értelmesnek tűnik, szakembereknek, csak épp kérdés, hogy ezt milyen keretek között tudom használni... Jááááj.
(Ja, spinninget is találtam, ami csak €9, szemben a Sportsco €12,5-val... 3 óra alatt összejön 4. Hehe. Mondjuk nem adtam még fel a yoga-t vagy a pilates-t sem (ahová szeretném T-t is elrángatni...), csak kétlem, hogy ezekkel formába hozhatnám magam... A circuit training-et néztem még itt egyébként, csak attól meg fosok, hogy nem birom. Sosem voltam az a mosolyogva aerobicozó Jane Fonda. Mondjuk nem mintha tudnám, mit takar a circuit training pontosan, de érted.)      

5 megjegyzés:

  1. Jónak tűnik ez a csoport, már amennyit értek belőle :-DD
    Az itthoni végzettségedet nem tudod honosíttatni? Vagy ott főiskolára nem tudnál jelentkezni? Bár gondolom brutáldrága...

    VálaszTörlés
  2. Honosittattam már, de mivel teljesen mást / más formában tanulnak, nem sokat ér. :( Akinek MA-je van, az kutat, majd közben PhD-zik. No én ezt nem szeretném. Gyakorlati munkához még kéne 3 év szakképzés, de félévente az 6-8000 euro. Nem irtam el a nullát. :D Otthon egy félév 300.000 ft, kvázi bakfitty, főleg úgy, hogy mellette dolgozhatsz már pl iskolapszichológusként, nevelési tanácsadóban. Itt nem dolgozhatsz, amig nincs meg ez a plusz 3 éved a BA után (ami ugye csak 3 év, nem 5, mint nálunk az MA volt) - vagy ha másik úton indulsz, akkor elég csak ez a 3 év... Kicsit bonyolult. :D
    Magyarországon úgy lehetsz terapeuta, hogy 5 év alatt lesz egy MA-d, majd 3 év szakképzés (plusz gyakorlat és egyéb módszerképzések); itt meg elvégzel 3 évet, megkapod a BA-t és kitanulsz egy módszert még 2-3 év alatt és terapeuta vagy. Sőt, olyan is van, akinek nincs meg a BA és úgy lesz vhogy terapeuta 3 év alatt, hogy az utcáról elvégzi a módszerspecifikus képzést.
    Szóval otthon 8 év és módszerképzések, itt 6 év, esetleg 3 és kész. A baj, hogy iszonyat drága.
    Szóval ha az éveket nézzük, nekem max 1 évet "kéne" még tanulnom és a legtöbbet tanulók között lennék, de sajnos az otthoni képzés totál elméleti szar az itteni gyakorlati, kézzel fogható képzésekhez képest, úgyhogy még minimum 3 évig kéne képeznem magam, hogy utolérjem az ireket. De annyi időm nincs.

    VálaszTörlés
  3. Pedig én mindig csodáltalak, hogy wow, milyen lazán veszed ezek a házon kívüli programokat, bezzeg én leizzadok 30 perc után és vágnám be az oroszlánkifutóba, izé... hagynám ott a francba, míg le nem csillapodik...
    Egy sima cukrászda kiborító tud lenni velük.

    VálaszTörlés
  4. Haha, nekem mondod? :D Csak már totál fásult vagyok leirni minden kint részletesen. :D Ma voltunk egy szuper helyen, majd irom, de már előre tudom, hogy nem fogom leirni, Palika milyen egy elviselhetetlen kis disznó volt a nap 80%-ban. Na jó, itt igen: Az utat szinte végignyögte, mikor megérkeztünk, az első fél órában csak enni akart, evett egy rakás mindent, útközben kotorászott a táskámban vonyitva, majd megivott kb 1,5 liter vizet, be akart mászni a tündérvárosba, ami tilos ugye, orditva cipeltem el kétszáz méterrel arrébb, reszketve ültünk fel a vonatra, mikor dönt úgy, hogy ő kiszáll, a fotókon csak a feje búbja látszik, mert folyton kiszaladt a képből, a virslit egészben tömte a fejébe, majd' megfulladt tőle, a sült krumplikat egyesével köpte ki, hiába mondtam, hogy forró, hirtelen mozdulatokkal ellopta és eldugta a szájába őket, majdnem beesett a kecskék közé, megfogdosott egy lószardarabot - és mindemellett persze ott volt Peti is, aki szintén végig enni akart, nyafogott, hogy fáradt és hát igy. :D Cukiba én nem mennék kettővel. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért jó tudni, hogy nem csak az enyém és nem csak én...

      Törlés