Oldalak

2015. szeptember 21., hétfő

Aprók. Én szóltam.
  • Szerintem a H&M kezd elszállni a gyerekcuccokat illetően, ma már harmadszor vagy negyedszer voltam úgy, hogy bementem és fordultam ki két perc múlva, mert minden iszonyat áron van és / vagy ronda. (Én már csak a 3 éven felüliek divatját nézem haha, a bébiruhákat nem.)
  • Él Dublinban egy logopédus csaj, magyar, hurrá, gondoltam elviszem hozzá Pipit, hogy néha még mindig dadog (vagyis húzza a szavakat), de basszus minden FB posztjában van valami nyelvtani hiba, a -ban / -ben-t pl rendszeresen összekeveri a -ba / -be-vel. Jó lehet, hogy ez nem nagy dolog, de hát érted. Logopédus. Nyelvvel foglalkozik. Hát jaj. 
  • Pipi csomószor átvált angolra mostanság - főleg játék közben, de ma délután pl egy olyan sztorit mesélt el T-nek angolul, amit én magyarul mondtam neki még pénteken. (Konkrétan, hogy miért van nappal meg éjszaka...)  
  • Paletta 13,6 kg, Peti 19,3 kg. Ennek örömére ma Palika egy kemény műanyagdarabbal úgy fejbe somta Pipit, hogy csak úgy nyekkent szegény. Pipi fél órával később rájött, hogy még haragszik, ezért ő meg jól hátba boxolta Paját, ököllel, miközben az épp kártyácskákkal játszott. Szép az élet fiúkkal, mindig mondtam. (Mondjuk egyik sem sirt és mikor mondtam nekik, hogy béküljenek ki inkább, szájon puszilták egymást haha.)
  • Tegnap T. ment el vásárolni, mig Palika aludt, ma én, igy ma vettem magamnak egy macigatyót (hogy tudjak miben menni Petiért a suliba - hehe, neeeem), egy kötött szoknyát, egy farmert meg egy skinny farmert (jézus, van nő, akinek jól áll ez a fazon?), mert szeretnék lassan csizmát húzni a farmerhez és a bootcut-ot ugye nem tudom begyömöszölni a vaskos vádlim mellé a csimmába. (Emellett voltam H&M-ben, Tescoban, Lidl-ben és lengyel boltban is, utóbbiban vettem savanyúkáposztát, ó, jeee.)  
  • Artúrék házassága romokban, már semmit sem beszélgetnek, alig találkoznak. Ez úgy merült fel, hogy mi is küzdünk rendesen és bár voltak már jobb napjaink (hajajjj), mindketten megállapitottuk, hogy még mindig jobban állunk, mint ők. Nem tudom kiverni a fejemből ezt a dolgot, hol romlik el minden? Melyik pontnál? Hogy múlik el a szerelem és sok helyen még a szeretet is? Mit lehet ez ellen tenni? Lehet egy kapcsolat boldog a gyerek(ek) megszületése után is? Hogy? És mi az oka, hogy az esetek nagy részében szétverik a gyerek(ek) a házasságot?   

8 megjegyzés:

  1. Amikor mi voltunk a logopédusnál - tökéletes házban tökéletes feleség, családanya, csilingelő hang, tökéletes hangképzés, ragozás, beszéd - arra gondoltam, hogy remélem, néha azért hibázik, mikor a férjével, családjával beszél, másokkal kommunikál munkán kívül, mert máskülönben megőrülhetnek tőle....................

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D De en csak szakmailag szeretnek talalkozni vele. :)))

      Törlés
  2. HM: ketszer mostam V uj baglyos bodyjat es fakul...
    Kapcsolat: passz. Mi sosem veszekedtunk a gyerekek szuletese elott, most meg ott tartunk h fel ev alatt ketszer majdnem szetmentunk. Olvastam amugy a "csak jobb lett a kapcsolatunk a gyerekek utan" hszeket, haaaat...vagy en vagyok szkeptikus, vagy nemtom, de en ilyet irl meg nem lattam, eddig minden ismerosom arrol beszelt h a vegtelen leharcoltsag kikeszit mindenkit, meg a legnyugodtabb baba szuleit is. De persze biztos lehet ezt madkepp is csinalni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez az új "űr" style, hát komolyan... Agyam elszáll... Ezüstös-aranyos cuccok, jézusisten. Meg Batman meg társai. Jaj.
      Jajjj, ez a jobb lett a kapcsolatunk nekem is fura, de hát ki tudja... Lehet vannak mázlisták... Vagy nem tudom. Mi gyerekek előtt is veszekedtünk, vitatkozós tipusok vagyunk meg morgolódósok meg sértődékenyek mindketten, tudom, hogy nem ártana némi "önfejlesztés" egyikünknek sem, de a gyerekek óta azért érezhetően több a feszültség.
      Engem is meglepett amúgy a sok "a mi kapcsolatunk szuper" hozzászólás, én mondjuk ezt tuti nem mondhatnám. :D (3 lányt ismerek amúgy személyesen, a P. Eszterék tényleg jó páros, náluk vhogy tényleg stimmel minden igy külsősként is.)

      Törlés
  3. teljesen komolyan tenynek gondolom, hogy minden hazassag, amibe gyerek szuletik, es nincsen iszonyu komoly es segitokesz csaladi hatterrel megtamogatva, az kudarcra van itelve.
    amugy ennek okat en ket helyen keresnem. az egyik, hogy a modern europai tarsadalmi berendezkedes gender alapon torz. a masik ok meg az a jelenkori kulturalis kod, ahogy a gyereket/gyerekvallalast ertelmezzuk.
    es ez a nehany elvont fogalom sehol maskor nem jelenik meg ilyen markansan egy par eleteben, mint pl mikor a nemalvo, igeny szerint szoptatott egyeves kialvalansagtol felkomas anyukaja dobbenten konstatalja, hogy a parja a lefekszik a dolgos het utan szombaton sziesztazni. vagy a korabban megosztott hazimunka helyett a ferj hazaesik es megkerdezi a gyedes anyukat, hogy ugyan mit csinalt egesz nap. vagy az apukara ragyognak a szuloin az ovonok, az anyukat dorgaljak.
    az ilyen aprosagok errodaljak a kapcsolatot es innen fogalmam sincs, hogy lehet felallni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én nem vagyok ENNYIRE pesszimista, de szerintem is a gyerekszületés az esetek nagy részében óriási trauma. Gondolom számit, milyen volt a gyerek előtti élete a pároknak, mennyire volt akkor "jó" a kapcsolat, nagyon-nagyon fontos, hogy az apuka milyen, mennyire tud / akar beszállni a dolgokba és hát igen, ott van a családi támogatás megléte / hiánya is meg a gyerek temperamentuma természetesen, nincs mit tenni.
      Egyébként ezért volt döbbenet számomra ez a mostani eset: boldog(nak tűnő) fiatal pár, a gyerekekkel / háztartással iszonyat sokat munkálkodó apuka és hopp - mégis baj van. Komolyan, ha én ennyi segitséget kapnék T-től, szarul érezném magam. És tessék.

      Törlés
  4. Felteszem én is a kezem.
    Rebeka után még oké, de Döme óta nálunk is van azért kaka a palacsintában... Mert ugye Damiannak csak anya létezik, s Rebeka is inkább anyás újabban. Apuka? Apuka meg vazze rap-star akar lenni ismét és party arc bla bla. Esküszöm, ha 2 héttel hosszabb a magyarországi szabink, akkor rámegy a házasságunk.
    Most is hazajön és semmi... Vacsora után törli a száját és megy ki cigizni, én meg őrülök meg a kölkeivel/től. Tegnap nézett nagy szemekkel, mikor közölte vele a lánya - miközben épp engem fűzött, hogy aludjak vele - "apa, te menjél ki cigizni!" ...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahhhhh, ne is mondd, szegény. :( Nálunk azért besegit persze, ha itthon van, erre nem panaszkodom, csak attól kaparom a falat, mikor húzza a száját, hogy ő nem gyurmázik, nem szinez, nem olvas fel könyvet stb, mert NEM SZERET. Bazzeg, mintha én szobrásznak készülnék vagy kézművesnek... Mindenki utálja a gyurmázást, de KELL. Ennyi. Nekik nem KELL. Nekik opció.
      Nekem amúgy az az érzésem, ha én is dolgoznék, eljárhatnék valami értelmes helyre, sokat javulna a helyzet. Mindketten elégedettebbek lennénk.

      Törlés