Tegnap lement Miki, sok minden nem történt, a fiúk voltak délelőtt a Herbert Parkban, én főztem, mostam meg begyúrtam egy adag mézeskalácsot, majd délután takaritottunk. Ahogy elnézem a FB-on a fotókat, kissé puritánra vettük a figurát megint, hát ez van, karácsonyra sem fognak toronyórát kapni lánccal, megvan mindenük igy is úgy is. Szóval képek:

Palika az összes fotón ilyen képet vág, talán ő is látta fészbukon, mások mi mindent kaptak

Ez volt Peti csomagja (meg egy 3D-s összerakható Sydney-i Operaház)

Ez volt Palika csomagja

Ma sütöttük ki a mézeskalácsot

Ma amúgy T. szabin volt, délelőtt elsétáltam a Grafton Recruitment-be, de semmi nem volt, egy háromemeletes ház harmadik emeletén volt az ügynökség, egy titkárnővel beszéltem, aki azt mondta, hivjam holnap vissza, hátha holnapig utol éri az egyik kolléganőjét és ennyi, megint lepattintottak egy "ha lesz valami jó ajánlat, hivjuk" szólammal, ami tudjuk mit jelent: soha a büdös életben nem fognak hivni. Komolyan, egyszerűen nem értem, zeng a rádió, hogy több száz (ezer?) munkahely nyilt meg - nyilik meg mostanság Dublinban, junior állásoktól seniorig, ehhez képest fel sem hivnak egy helyről sem. Baromi frusztráló, mert totál alap helyekre jelentkezem, irodai munka, adminisztráció és mégsem jeleznek vissza az égvilágon sehonnan. Ha senior recruiter-nek jelentkeznék a fél éves recruiter tapasztalatommal, azt mondanám, oké, nyilván nem hivnak be, főleg, mert nem is HR-es a végzettségem. Na de hogy egy call center-es, egy recepciós vagy mit tudom én, kávéfőzős titkárnős állás lécét sem érném fel? Beszélem a nyelvet, egyetemi végzettségeim (!) vannak, ha az x. rostán kiesnék még azt is el tudnám fogadni, meg tudnám magyarázni, meg tudnám érteni, de igy mit szóljak? Hogy nyilvánvalóan első körben repül a kukába a CV-m, hiszen még csak egy telefonhivásnyi esélyt sem kapok. Eh, szar az egész, komolyan, utálom ezt az egész fost. Hálistennek T. most elvitte Petit bowlingozni, úgyhogy szomorkodhatok itthon tovább egyedül a saját bénaságom és értéktelenségem felett.