27-én délelőtt végre elfogadható idő volt, igy a két gyerek Nagyival elment a Herbert Parkba sétálni (a játszózás kizárva, mert csónakkal sem lehet bejutni a játszótérre), mi meg T-vel tettünk egy Lidl túrát. Amig Palika aludt, T. elvitte a Nagyit Farmleigh-re, meg megnézték a szarvasokat, én meg itthon buliztam: Paja hunyt, Peti TV-zett meg Legozott, én meg netezgettem. (Vagy aludtam én is, már nem emlékszem.) Este Palika elkezdett köhögni (nem is tudom, hogyan, se nem szárazon, se nem hurutosan, rondán az a lényeg és ami a legrosszabb, nem tudta abbahagyni), tiz másodpercenként kapta el egy-egy köhögőroham és ez bizony éjszaka sem szűnt meg... Október közepe-vége óta megy náluk ez a kórság: takonnyal kezdődött, mindkettőnél, majd jött a köhögés, ami miatt jártunk is a GP-nél november elején ugye, hogy hoppá, két hete náthásak és köhögnek, mit csináljunk, akkor kaptunk antibiotikumot, amit végig is szedtek, majd pár nap enyhülés után (neeem, akkor sem múlt el ám a takonykór és a köhögés, csak javult) újra elkezdtek köhögni, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással, főleg este, de ez nagyjából elviselhető volt egészen 27-ig, amikoris mondom, Palika konkrétan egyik köhögőrohamból csúszott a másikba, úgy, hogy aludni sem tudott - és ebből következőleg mi sem aludtunk semmit, mert attól féltünk, hogy megfullad egyszer csak...
Mivel 28-a bank holiday volt, a GP természetesen nem rendelt, úgyhogy miután az ügyeletre nem akartuk vinni szegényt, ne kapjon már el mást a sok beteg gyerektől, úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk a Vhi-s Swift Clinicet, ami tulképp egy magán-sürgősségi rendelő Dundrumban, ahová felnőttek és gyerekek is mehetnek, ha gond van. Bár a neten azt olvastuk, hogy kb semmit sem kell várni, jó fél óra eltelt, mire a nővér elé kerültünk, utána viszont mázlink volt, mert az orvosra nem kellett várakoznunk, (vissza sem kellett mennünk a váróba, mint a többieknek), jött is azonnal... (Szerintem azért, mert gyerekekről volt szó és rajtunk kivül csak felnőttek voltak.) Egy rövid vizsgálat után kiderült, hogy mindkét gyerek tüdeje tiszta, az oxigénellátásuk megfelelő, úgyhogy tulajdonképp nincs mit tenni, virusos fertőzésről van szó, majd elmúlik. Hogy éjjel mégis tudjanak aludni, kaptunk valami port, ami csökkenti a köhögési ingert és készen is voltunk. Bár az ügyelethez képest ez a  SwiftClinic drágább volt (ott €100 per gyerek a dij, amiből €75 per gyerek visszajárt volna, szóval €50-t fizettünk volna összesen végül; ez meg €125 per gyerek és kevesebb jár vissza, igy végül €100-t fizettünk), de annyival jobb volt, hogy a plusz €50-ért nem (fertőző) gyerekek között várakoztunk és nem órákon át, szóval 1,5 óra alatt patikával együtt megjártuk az egészet... Tiszta haszon, mi? Mindenesetre a nap folyamán kissé javult Paja köhögése, úgyhogy este úgy döntöttünk, elmegyünk Arturékkal sörözni a szokásos helyünkre, ami itt van tőlünk 600 méterre. Délután 6kor találkoztunk a pubban és úgy dorbézoltunk, hogy fürdetésre azért hazaérjünk, biztos, ami biztos. (Egy pint cidert ittam, de rendesen a fejembe szállt, nem volt hányingerem vagy ilyesmi, de éreztem, hogy kissé dülöngélek és a látásom is romlott, durva, hogy van, aki 5-6 pintet is megiszik egy este, te jó ég!) Negyed 9-re értünk tehát haza, gyors fürdetés, altatás és imádkozás, hogy Palika ne köhögjön úgy, mint előző éjjel... (Mondjuk az imádkozás mellett azért cselekedtünk is: 1) megkapta a porgyógyszert almapürébe keverve 2) a talpára SnuffleBabe-t kentem, erre zoknit húztam 3) a párásitót bekapcsoltuk 4) a Pharmony köhögéses szirupot előkészitettük, ha éjjel köhögne, azonnal azt kapja, ne sima vizet 5) egész nap Mecsek köhögés elleni gyerekteát szürcsöltettünk vele.)