Huh, most nem nagyon lesz időm irni, mert mondom, őrjitő, mi van ezen a héten, úgyhogy biztos, ami biztos, ime a hétfőnk - keddünk:

Tegnap, hétfőn, Pajával a Merrion Square-nél jártunk, játszózni. Jó volt, jól esett a változatosság, örültem, hogy végre süt a nap és ilyen jó kis helyen lehetünk és Palikának is bejött a hely úgy láttam, vidáman totyogott játéktól - játékig és életében kb huszadszor hintázott is. (Megdöbbentő Peti után, aki egy hinta-Matyi volt, hogy Paja hogy rühelli a hintázást... Petit arra nem lehetett jó ideig rávenni, hogy csúszdázzon, mászókázzon, mert mindig csak hintázni akart, de igy órákon át, Paja meg nem hajlandó hintába ülni semmi pénzért, most, hogy 5 percet is lengethettem, teljesen ledöbbentem, hogy jéééé, ilyen is volt valaha, hogy löknöm kell egy hintát?) No tehát Merrion square, játszózás, majd itthon ebéd, Pipi elhozatal és Paja altatás. Este Aware tréningen voltam, de utána meséltem T-nek is, hogy olyan kellemetlenül éreztem magam megint, mert nagyon feszélyez, hogy én vagyok az egyetlen nem ir... Nem volt semmi diszkrimináció, mindent értettem, nem is erről van szó, de egyszerűen nem merek megszólalni több ember előtt, mert összefosom magam, hogy hibázom és leirnak egy életre. Annyira szarnak érzem az angolom, hogy döbbenet. Ráadásul itt pont az lenne a lényeg, hogy a kisujjad köré csavarod a nyelvet, úgy vágod, hiszen a feladat központi eleme a kommunikáció, szóval nem is arról van szó, hogy egy-két szót odavágsz, jelezve, hogy képben vagy miről is beszélünk... Eh, nehéz ez nagyon, nem is tudom, kell-e ez nekem. És hétvégén meg kezdődik a coach tréning, no az még jobb lesz, ez heti 2,5 óra, az meg két teljes nap havonta, 9-5ig... No de visszatérve, örülök ám nagyon, hogy járok erre az Aware tréningre, mert érdekes, nagyon gyakorlatias és csomó mindent tanulok, ami jól jön, jól jöhet az életben egyszer, csak hát ezt a nyelvet... Csak ezt tudnám feledni... Este, mikor megjöttem, a nap lezárásaképp megvettünk T. repjegyét haza, mi 9-30ig, ő 9-21-ig lesz otthon, valószinűleg olyan felállásban, hogy én a gyerekekkel Anyuéknál, ő az anyjánál... Remek lesz, érzem előre. 
Az éjszakánk botrányos volt, Paja köhögött szegény rettentőre és bár 9kor aludt el, én meg 1 után haha, 6kor már nem tudott visszaaludni, mert folyton köhögnie kellett... Hűűű, nagyon örültem neki... (Leesik a fejem, olyan hulla vagyok, péntek éjjel óta megy ez a pocsék alvás, hogy 1kor fekszem, 6-7 között kelünk, de 1-től 6/7-ig sincs nyugi ám, mert Palika pörög-forog, leesik az ágyról, beszélget, miegymás, áh, nem birom már sokáig...)
Ma, kedden, elvittem Pipit suliba, majd hazafelé beugrottam a Tescoba, mert holnap Cake Sale lesz az iskolában és nem volt itthon tojás... Miután hazaértem, reggeli, majd megjöttek Krisztiék, akikkel kisétáltunk a Herbert parkba játszózni és kacsát etetni. Dél után értünk haza, ekkor gyors ebédfőzés, majd 1 körül letettem Paját aludni, mert T. itthon volt és megigérte, hogy hazahozza Petit a suliból, ne kelljen Palikát 2ig ébren tartani. (Mázli, hogy nem volt semmi meeting délelőtt, igy itthon tudott maradni, éljen.)
Anyu ma este fél 8kor száll le, addig még ezeket kell kipipálnom:

• teregetés
• hajmosás
• körömvágás
• sütit sütés a Cake Sale-re
• irni a HW miatt az Aware-nek
• vacsi készités Anyunak
• a lakás rendbe tétele (elpakolás, mosogató, porszivózás)  

Szóval léptem.