Pénteknél hagytam abba, hogy délelőtt Christian-ék, délutánra meg Paja lebetegedett... Este marhapörköltet főztem, hogy a másnap délelőttöm szabad legyen és megnéztük a Breaking Bad második részét, ami igen-igen gyomorforgató volt, úgyhogy kicsit meg is akadtunk, mi legyen, folytassuk-e tovább ezt a sorozatot vagy dobjuk inkább. Ja, a péntek délután nagy programja volt még a kisérletezgetés. Miután Peti egész délután rágta a fülem, hogy csináljunk valami izgit, nekifeküdtem és találtam pár érdekes kisérletet, amik közül néhányat ki is próbáltunk kapásból. Este pl ecetbe tettünk egy tojást, hogy megnézzük, mi történik, de hogy mi lett a kisérlet eredménye, azt majd csak a szombatnál...  

Szombaton, egy meglehetősen szar éjszaka után (Palika taknyos lett, nem folyt az orra, csak baromira bedugult és aludni nem igazán tudott ugye igy) délelőtt fogtam Pipit és elvittem a Sealife-ba Bray-be. Nem is tudom, hogy jutott ez eszembe, valami játszóházon törtem a fejem sokáig, de egyszer csak bámmm, beugrott, hogy rég jártunk Bray-ben és a következő pillanatban már ott is ültünk a kocsiban a zuhogó esőben és hajtottunk ki a kapun... Petinek ezúttal nagyon tetszett a hely (egyre jobban értékeli ezeket a látványosságokat, tök jó), nem nyafogott, akadékoskodott egyszer sem, úgyhogy szép kis Anya-Fiú délelőttöt tartottunk, amit megfejeltünk egy kis fagyizással is. (Ő kapott csak fagyit ám, én nem rajongok túlzottan az ilyesmiért.) Hazafelé beugrottunk a Lidl-be, ott T-nek kiadtam az ukászt, hogy tegye be a sütőbe a sült krumplit, hogy mire hazaérünk, legyen ebéd, és igy mire fél 1-kor betoppantunk, már csak meg kellett melegiteni a marhapörköltet és ebédelhettünk is, hurrá.

Délután T. palacsintát sütött, de előtte még lelépett a Tesco-ba és amig ő távol volt, mi a pattogós tojásunkkal játszottunk (ez lett ugyanis az ecetbe áztatott tojás sorsa: rugalmassá vált). Sajnos fotózni csak későn jutott eszembe, úgyhogy csak egy homi kép van a mókáról, mert Palika a fotó elkészülte után leejtette a földre a tojatot és akkora zuhanást szegény már nem birt ki: szolidan szétplaccsant a linóleumon. (A tojás belseje semmit sem változott az ecet hatására, ezt is megtudtuk hát.) Este a változatosság kedvéért nem azon kinlódtunk, T. menjen-e Amerikába, hanem hogy jöjjön-e ő is velünk haza márciusban egy hétre vagy sem...  Palika láza egyébként szombaton már teljesen lement, 37,3 körül táncolt egész nap, az orra viszont eléggé szörnyű állapotba került, no de ilyen ez a nátha, szegénykém. 
Vasárnap igen kellemetlenül érintett, hogy reggel egyik pillanatról a másikra megadta magát a WC és szart lemenni. Hiába pumpáltuk, hiába imádkoztunk, semmi sem történt, milliliterenként szivárgott le a viz, ami azért volt fura, mert szombat este még vidáman csobogott le a WC-n minden, vasárnap reggelre meg totálisan bedugult, pedig semmit nem ejtettünk bele. (Mindkettőnknek beugrott amúgy, hogy jéééé, tavaly PONT ilyenkor dugult el a WC, ami után elöntötte a kaki a kiskonyhát (ezeket egyébként annyira nem értem, hogy a jó istenben történhet valami szinte napra pontosan ugyanakkor, mint amikor egyszer már megtörtént), de próbáltunk nyugodtak maradni és azt mantráztuk, hogyha most is ez lesz, akkor kitapossuk Lorcanból, hogy küldjön ide egy profi takaritó brigádot, mert T. nem fog még egyszer szart törölni a kőről, az biztos.) No de a lényeg: 1 körül megjött egy vizszerelő, közölte, hogy igen, ez nem helyi probléma, különben a pumpálás megoldotta volna, valószinűleg más lakásokban is eldugult a rötyi, azért nem megy le a mi vizünk, mert ez általánosabb dugulás, hát hurrá. Mindenesetre negyed óra alatt, mig itt volt, megoldotta a dolgot, megszerelte a WC-t valahogy, úgy, hogy körbejárta a lakásokat és körülöttünk mindenkit leellenőrzött. Bár úgy terveztem, hogy ezen a napon is mókázunk Petivel, ez a WC ügy elvette minden kedvem és se délelőtt, se délután nem voltunk sehol. Délután sütöttem citromos kekszet (narancs helyett citromot tettem bele) ez volt a nap fénypontja, mert isteni lett, a gyerekek nyomták be, mint annak a rendje. Apropó citrom: az este igen kaotikusra sikeredett, mert egyrészt szegény Palika valahogy belenyúlt a bio cuccos dobozkámba és belekóstolt a(z étkezési) citromsavba, ami olyan savanyú volt, hogy vagy két percig sikoltozott, én meg először azt sem tudtam, mégis mi a fenét evett / ivott, mert minden üveg, tégely zárva volt és különben is, gondolom ha az ember megkóstol egy kis shea vajat, attól nem fog sirni, max kiköpi és el van intézve a dolog, de ő csak sirt, csak sirt, én meg csak néztem, hogy ezt most hogy, mit találhatott meg, de minden érintetlen volt - kivéve a citromsavas zacskó tetejét, aminek a lezárója ugyan szintén nem volt kinyitva, nem szivárgott belőle semmi, de a kis   fülek között ott volt egy kis maradék por - no gondolom ezt kóstolta meg szerencsétlen Paja és hát ez nem esett neki túl jól... Mindenesetre miután kapott vizet és alaposan kimostam a száját, megnyugodott, marha nagy, azt sem tudom, hogy jutott a dobozhoz, tényleg az a legegyszerűbb, ha nincs a lakásban semmi mérgező, mert egyébként mindent kikutat. Na miután túl voltunk a nagy ijedtségen, jött a fürdés, de az sem volt egy sétagalopp, miután hajat kellett mosnunk Palikának, de az a csóri úgy belelovalta magát a sirásba, hogy egy-két röffentés után nemes egyszerűséggel kihányta a vacsoráját a vizbe... Máskor is volt már ilyen, jó kis taktika egyébként, ezért sem tudtam soha otthagyni a kiságyban és most ezért nem tudom szivni az orrát sem, mert úgy tud sirni, hogy valahogy teljesen felkavarodik a gyomra és kitaccsol egy perc alatt. Peti tartogatós tipus, ha ő hány, ott már nagyon komoly gondok vannak, de Palika emlékszem, mikor kicsi volt és megfázott, felváltva köhögött és hányt... Te jó isten, hányszor rókázott le egy-egy szopás után is, ha beteg volt, őrület.... Na tehát miután végigküzdöttük magunkat a hajmosáson, jött a fésülködés (olyan fél óra), majd végre a jól megérdemelt fekvés. (Már a gyerekeknek, mert mi megint fél 1kor feküdtünk, áááááááá.)
Ennyit tehát a hosszú hétvégénkről... Ma este Aware training; ha minden igaz, holnap jön Anyu, tudunk élni, na, a heti naptárunk fullon van, nem is tudom, mi van most. Kérem kapcsolja ki, nyugit szeretnék.