El is felejtettem irni, hogy amellett, hogy Palika fél óra alatt megtanult bicajozni, mióta hazajöttünk, egy szobában alszik Pipivel.
Komolyan, nem is kivánhattam volna egyszerűbb természetű, rugalmasabb, imádnivalóbb kis teremtményt a családba, mint ez a kis másodszülött. Annyira ilyen kis... ilyen kis álomgyerek, eszembe jut és mosolyog a szivem. Tökéletes, esküszöm. (Peti is az persze, de teljesen másképp.) 
Szóval az úgy volt, hogy mikor 3 körül hazaértünk Magyarországról, be sem mentünk a nappaliba, egyből a gyerekszobába vittem az akkor már a fáradtságtól siró Paját és ott altattam el, az emeletes ágy alsó részén. Eleinte furcsállotta a dolgot (még jobban sirt), de aztán elaludt, egyszer sem próbált kirohanni a szobából, megnézni, hol a kiságya vagy ilyesmi. (A kiságyát amúgy T. szétszedte még az érkezésünk előtt és felvitte a padlásra, szippppp.) És ennyi. Ennyi volt a szoktatás.
Az esték kicsit átalakultak igy (eddig ugye két rajzfilm után jött a fogmosás, majd T. elment Petinek mesélni, én meg a hálónkban "altattam" Palikát (= ott feküdtem az ágyon egy szobában vele), majd mikor T. kész lett a mesével, kimentem és 5-10 percet még Petinél töltöttem), szóval most úgy néznek ki, hogy két rajzfilm, fogmosás és T. mese a gyerekszobában (ezúttal Palikának is), majd Peti pisi és alvás. (Jellemző egyébként, hogy a gyerekek szobájában töltött 10 percemet Peti mellett kell töltenem: tehát Palikát betakarom, kap egy puszit, majd felmászom Pipi mellé, mert ő igényli a közelségem ilyenkor, Paja meg nem.)
Szóval igy vagyunk, nagyfiúk lettek. (Annál is inkább, mert tegnap kiesett Pipi második foga is, amit ezúttal nem nyelt le, mint az elsőt hehe... Mondjuk nem feltűnő a foghij, mert az igazi fogai már szinte teljesen kinn vannak, szóval semmi furcsa beszéd, semmi pöszeség, csak két csontfog elöl a tejfogak között, de akkor is, nagyon nő ő is, mindjárt érettségizik. (Múltkor megkérdezte, hol lehet jelentkezni, hogy ő is a Cégnél dolgozhasson. Haha. Megeszem.))