Oldalak

2016. szeptember 13., kedd

Még sosem irtam ilyet, bár már rengeteg helyen láttam... Az elmúlt napokban iszonyú sokat irtam, tudom, főképp csak számomra fontos dolgokról és elég negativ értelemben, de ha úgyis csak magamnak irok folyton, akkor úgy érzem totál felesleges blogot irnom, körmölhetném az életünket egy egyszerű word dokumentumban is. (És fogom is.)
Szóval megértek én mindent, nyilván mindenki baromi elfoglalt, ez igy van, de ha máshova van idő pár naponta irni 1-2 sort, akkor azt jelnek veszem és felfogtam az üzenetet. Én sem vagyok egy nagy kommentelő, ez is tény, de a számomra fontos blogokra hetente egyszer azért szoktam reagálni ide-oda egy vagy két sort.
Tehát jól esne néha egy-két biztató / lecsesző szó. De ha nincs, hát nincs.
Maradok az egy személyes blognál, mint eddig is. Csak másik dimenzióban. 

11 megjegyzés:

  1. Akartam is irni h de belendultel :)
    Igerem h behozom a lemaradasomat, es irni fogok. Lehet h egy nap csak egy irashoz, de jelentem, vettem az adast!
    A coach-hoz mondjuk lovesem sincs, arra nem nagyon tudok reagalni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, mióta nem kell beadandókat irnom, rám jött, hogy jajj, hát itt is haladni kéne. :D

      Törlés
  2. Sokat gondolkodtam azon, hogy leírjam-e, hogy TE elengeded-e Palikát, meg TE mikor szoksz be, de 1. Ki vagyok én, hogy ilyet kérdezzek 2. Lehet, hogy te is tudod, legbelül, akkor meg minek 3. Vagy nem erről van szó, akkor meg minek...... Hát érted. Érted?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Hogyne. :D Én amúgy már szivesen elengedném kicsit, nagyon jó lenne már mást csinálni, persze ez kényelmes, de hajt a vágy, de hát úgy tűnik ez nem csak rajtam múlik... Most azon aggódom, mi lesz, ha januárban is ugyanezt csinálja?! :-/

      Törlés
  3. maradj a blognak, nagyon szeretem!
    masreszt meg: élni kell, én mindig ezt mondtam magamnak, azért adtam oviba, meg bölcsibe őket, mert elni kellett,nem csak anyagilag de eronletileg, tiszta agyilag még mindenképpen.
    ha érted, hogy ertem.
    es ezt valahol én genyosagnak éltem meg, hogy rajatszottak de nagyon durván a szegény anyám elhagyott engem műsorra, egészen addig, míg én le nem szamoltam az ezzel kapcsolatos felelmeimmel.
    jó kusza lett, de biztatasnak szántam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Köszi. :) Peti nálunk nem játszott rá, az tuti, ő első pillanattól élvezte az ovit, igaz, 3 éves múlt, mikor elkezdte heti 3 délelőtt. De meg sem kottyant neki. Mondjuk főleg azért, mert őt még ketten pátyolgattuk, azért vele kevésbé voltunk összenőve, mint Pajával aki kb egy az egyben velem van, tehát nem az az apás gyerek, mint Peti, akinek az apja az Isten.... :(

      Törlés
  4. én tényleg már rég jártam itt, most ezt volt az első, amit olvastam - és most megyek görgetek vissza.
    Miután én már sajnos jó rég nem írom a blogomat, sajnos a bejelentkezéshez kötötteket ritkábban olvasom, mert munka miatt rendszerint egy másik emailcím van megnyitva, ahonnét ki kell jelentkeznem, amikor pl ide be akarok jelentkezni.
    de általában, amikor jövök, mindig hozzá is szólok, bár tény, hogy nem mindig nézem meg, hogy jött-e válasz, ill. nemm indig találom meg.
    és ha számít ez valamit, én nagyon szeretem olvasni a blogod :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Igen, szoktál irni, azt értékelem is mindig. :D Kár, hogy abbahagytad a blogot, szivesen olvasnám. :( Egy másik dublini lányt is olvastam, ők meg hazaköltöztek. :( :D

      Törlés
  5. Most jövök, elkezdtelek pótolni, erre egy ilyen írást találok itt a végén... Remélem, hogy nem ez a legfrisebb post! Nem ajánlom!!!!

    VálaszTörlés
  6. Most, hogy ennyit kommenteltél, fájna, mi? :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát nyilván csak ez az érzés van bennem, igen: én itt végigolvaslak, sokat kommentelek, erre bezársz, hát miért nem szóltál rögtön az elején, hogy mihaszna... Grrr!
      :-D :-D :-D

      Törlés