Na és akkor az oviról még.
(Eleinte objektiv, majd vigyázat igen-igen picsogós, szorri.)

8.30-1.30ig tart, €600 (jáááj), 12 gyerek, ebből 1 kisfiú januárban kezd, amúgy meg 8 lány, 4 fiú. 2 óvónő van, egy 40 körüli francia nő, aki 15 éve dolgozik a Gateway-ben (tiszta Madamme Gazelle egyébként, luk Pól, zisz iz e kár) és egy huszonéves ir lány, aki most kezdett. Kisegitőként délig nálunk van egy rövidhajú, szemcsis lány is, aki nem tudom milyen nemzetiségű, nem ir, nem francia, nem olasz, nem német, nem lengyel a kiejtése alapján és hát európai kinézetű, tehát nem is ázsiai vagy fekete.
A napi rutin a következő:

 

A snack-et és az ebédet nekünk kell vinni, kaját melegiteni sajnos nem tudnak. Paja kedvence a snack utáni rövid circle time (ez nincs beleirva, 10 perc kb), amikor az óvónő elénekel három dalocskát és a garden time, ami eső esetén sajnos bukta. 

Ami a szabályokat illeti, szerintem nagy a szigorúság (legalábbis úgy érzem hogy 2,5 éveseknek még kicsit sok ez, de persze én megengedő vagyok nagyon meg gondolom 12 gyereknél kellenek a szabályok (hogy pl addig nem vehetsz elő másik Montessori work-öt, mig az előzőt a helyére nem tetted, még akkor sem, ha valaki már vár rá melletted) és ami a szivfájdalmam, nagyon keveset mozognak. 45 percet vannak az udvaron, ha nem esik, a teremben pedig nem szabad ugrándozni, szaladgálni, lefeküdni a földön - mondjuk mert nincs rá hely. (És ennek az ovinak még nagyok a termei - mondjuk akkora, mint a nappalink.) Az udvar gumilapos, van egy mini csúszda, 3 crazy coupe, 1 traktor, 1 roller, pár labda és egy kiskonyha. Nem nagy, na. (Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy lehet engedélyeztetni egy ovit / iskolát normális udvar (vagy fedett tornaterem) nélkül... A Simbas "udvara" amúgy fele ekkora volt, a másik közeli ovinak pedig a tetején volt kialakitva egy tiz négyzetméternyi rész - de játékok ott nem voltak, mert hát hol.) 

No szóval nekem nagyon hiányzik a mozgás, a torna, a levegőzés és bosszant, hogy ezzel egyedül maradok, mert másnak eszébe sem jut, hogy fűbazmeg.    

Az óvónők és a gyerekek amúgy normálisak, a lányok között van kettő erőszakosabb (szerintem ők idősebbek is kicsit), de egyébként nincs velük gond. Sőt. Nekem nagyon megdöbbentő, mennyire elvannak csendben az ir gyerekek (ja, 12-ből 10 ir, vagyunk mi meg egy török kislány). Erről már irtam, hogy a játszótereken ha valaki pittegpattog a gyereknek és utasitgatja vagy kiabál vele, az tutter nem ir, szóval mi valamit nagyon elrontunk... Ezek a gyerekek kussban "tűrik", hogy otthagyják őket az oviban 2,5 évesen, nem sirnak, nem lázadnak, szót fogadnak és ha kell, hát udvari játék nélkül játszanak 25 nm-en csendben. Nagyon fura.
(Azért vagyok igy ledöbbenve, mert Petinél ez nem tűnt igy fel, a Simbasba alig járt, 2-3 napot 4 órán át, amikor ide átkerült 5x5 órában, akkor pedig már 4,3 éves volt, nem volt megdöbbentő, hogy fegyelmezettek, csendesek a gyerekek. De úgy tűnik itt ez nem kor kérdése, ők ilyenek.)
Ami a beszoktatást illeti, nem vagyunk egyedül a kinokkal amúgy, 3 problémás gyerek van, Paja, Josh, egy ir kisfiú és Ela, a török kislány. 3-uk közül talán Josh a legkeményebb, ő tényleg össze van ragadva a szüleivel, egy méternél messzebb még nem került tőlük, pedig ő ugye az angolt is érti. Paját és Elat megértem egy szinten, pont ezért, mert szegényeknek az új helyzet és új hely mellett az ismeretlen nyelvvel is meg kell küzdeniük, ami bizony baromi stresszes lehet. (Ha még egyszer valaki azt mondja, hogy óóó, a gyerekeknek nem gond az idegen nyelv, mert mint kis szivacsok szivják fel a nyelvet, azt arcon rúgom, eskü. Egyrészt szerintem ez józan ésszel átgondolva is egy rakás bullshit, hát képzeljük már el, hogy épp tanulgatsz egy nyelvet, már ezt-azt tudsz mondani és akkor bámmm, becsesznek egy csoportba, ahol senkit sem értesz és teljesen más szavakat használnak, mint amiket eddig hallottál (tudom, erre az szokott jönni, hogy de nem szabad felnőtt fejjel gondolkozni, mert ők gyerekek, könnyebben veszik az akadályokat, más az agyuk szerkezete is és nem úgy tanulják a nyelvet, mint a felnőttek, de erre én meg azt mondom, hogy lószart, oké, nem szótárazgatnak meg nem úgy épitik fel a nyelvet, mint mi, de igenis én mindkét gyereknél láttam a stresszt az új nyelv miatt, pedig totál pozitivan álltunk a kérdéshez pont az ilyen idióta megjegyzések miatt). Másrészt meg, ha csak az én két gyerekemnek megy ez ilyen ordenáré nehezen, akkor az baromira elszomorit és hát a pitlibe már, hogy ezt is behúztuk természetesen...)
Na hát igy. Nem vagyok pozitiv tudom, de ez a beszokási sikertelenség, ez tökéletlenség (udvar és mozgás hiánya, nincs meleg kaja) ennyi pénzért baromira cseszi a csőrömet. Meg természetesen az is frusztrál, hogy ha be is szokna Paja, munkát vállalni ennyi időre (3 óra kb) nem tudok, tehát az életem pereg el, nem fejlődik sehova és miután nem engedhetjük meg magunknak, hogy full time munkám legyen, mig mindkét gyerek iskolás nem lesz (mert nem keresném meg az árát a full time creche-nek és az after schoolnak, ami együtt €1600-1700 lenne), gyűlölöm ezt a rendszert és nem találom benne a helyem abszolút. (Tudom, más meg olyan munkát végez, amit utál és más rendszerekben meg az ellenkezője megy, hogy dolgoznod kell, hogy legyen elég pénzed, na de kérem, milyen rendszer az, ahol nők százezrei szorulnak ki a munkaerőpiacról, mert nem tudják megoldani a gyerekeik elhelyezését és kvázi arra vannak kényszeritve hogy home maker-ként töltsék az életük 30-as éveit? Mondjuk ezek után már értem, miért olyan sok itt a fiatal (vagy igen idős) anyuka: előbb a gyerek, majd mikor a gyerekek már suliba járnak, 28-30 évesen indulhat a karrier (vagy előbb a karrier, aztán 45 évesen jöhet a baba). Mondjuk ezt már buktuk rendesen. Áh. Nah, most jól lehangoltam magam, bravo.)