Oldalak

2016. október 26., szerda

Szervizbe vitte a kocsit reggel T., úgyhogy ma nem mentünk sehová Pajával délelőtt, ez volt az ún. antihalogatós napunk: végre eltettem minden kimosott ruhát, főztem egy tök jó rakott karfiolt (egy adag maradt is, betettem a mélyhűtőbe) és valami krumplis-répás-sajtos-tejszines holnapi ebédet is (túl soknak itéltem a darált húst, a felét ehhez kevertem), kitakaritottam a fürdőszobát meg a WC-t, összepakoltam mindenhol, tekertem egy kicsit a szobabiciklin, megettem a maradék mézeskalácsot és hát közben Palikát szórakoztattam. Délutánra is vannak terveim, össze kell rendezni végre Pipi rajzait, mert megesznek minket és leckét is kell irnunk meg rendelni kell a Tescoból.
A súlyom reggel egyébként 57,8 kg volt, ruha nélkül, hát jajj, van még mit leadnom, minimum 2 kg-t; a combom kerlülete meg 57 cm volt, bár ezt olyan nehéz mérni, mert rugalmas kicsit az a szalag, szóval ha jól meghúzom, lehetne az 55 centi is, de maradjunk az 57-nél, annál több nincs, az biztos.   
Fel vagyok háborodva amúgy, mert szép és jó ez a fogadjunk el mindenkit meg integráció hurrá, de tegnap Dev úgy belekapott Peti szemébe (vagy megkarmolta?), hogy most egy tök nagy karmolásnyom van a szeme alatt. Egyszerűen halálosan unom ezt. Tudom, nem könnyű a "nehéz gyerek" szülőjének sem lenni, szegény Aspergeresek meg autisztikusak meg ADHD-sok, én valószinűleg meg sem tudnék küzdeni egy beteg vagy problémás gyerekkel, de basszus k*rvára zavar, hogy a saját, ép és egészséges gyerekem sziv azért, mert más gyereke Más. Nem tudom, mi a megoldás, de Peti pl a légynek nem tud ártani, se szándékosan, se figyelmetlenségből, mert az utóbbihoz túl fegyelmezett, de idegesit, hogy ő az, akit folyton rángatnak, ellöknek, megkarmolnak, megharapnak, bántanak. Most tényleg, az átlagos, normál gyerekek jogaival ki törődik?! Ők örüljenek annak, hogy átlagosak és normálisak, és verjék a feneküket a földhöz azért, mert nem ők a "problémások"? Bahh, annyira felcseszi ez az agyam, mindjárt be is teszek egy képet, hogy néz ki a szeme...   

7 megjegyzés:

  1. Ismerős... Sajnálom ezeket a gyerekeket. Azokat is, akik tényleg autik, meg azokat is, akikre láfogják és igazából neveletlenek. De igen, mi lesz az egészségesekkel, a férfiakkal, a heterókkal, a fehérekkel, azokkal, akik normik és nem függők, akiknek van melójuk... etc. Egyszerűen úgy érzem, hogy a mai világ a kisebbségeket ülteti a többség nyakára.
    Régen nem úgy hívták a diliházat, h tombolda? Lassan minden egy tombolda...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Múltkor szembejött egy cikk, talán egy tanár irta, hogy jaj, ti szülők akik mindig féltek, hogy a saját szép, tisztességes gyereketeket elrontja THAT child, akivel mindig a baj van és aki szegény nem tehet róla, mert nehéz neki stb stb stb - az is úgy felbosszantott, mert oké, nem azt mondja, hogy fogadjuk el, ha az a "rossz" gyerek üt, ver, harap, de benne van, hogy legyünk toleránsabbak, mert hát jah jaj. De basszus meddig legyek toleráns?! Mig úgy el nem lökik, hogy kitörik a foga? Mig úgy neki nem csapják a falhoz, hogy agyrázkódása lesz?
      D. anyja mondta többször, hogy gondok vannak a gyerek testhatáraival, nem érzi, hogy nem oké a másik arcába kiabálni 1 centiről - de erről én (vagy Peti) mi a francot tehet?!
      Nehéz ügy, tényleg, mert a másik oldalon meg el tudom képzelni, milyen nehéz lehet a poblémás gyerek szülőjének lenni, de hát na.
      Mondjuk az ominózus karmolós eset óta hálistennek nem játszottak (legalább) suli után már. (Szünetben nem tudom, mi van.) De ez volt a 3. délután, hogy nem volt ott D. (vagy mással játszott) és határozottan jobb volt.
      (Matilda is vad, de ő nem "beteg", ő szimplán furcsán van nevelve. :D )

      Törlés
  2. Nem mintha az egészséges ovisok ne tudnànak súlyos kàrt tenni egymàsban. Az utolsó verzió pl Léna orrtöréséről az, h vki a padnak lökte.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vagy ott volt kiscsoportban az ép és egészséges kisfiú, akinek az idióta apukàja azt mondta, ha bàntjàk, üssön vissza:ebből az lett, h folyton mindenkit útött, aki csak véletlenül hozzàért.
      Vagy ott van most egy új kiscsoportos: eszelősen üt-ver mindenkit, merthogy ő "hisztis". Értem amit mondasz, cssk hàt nem kell ezekhez SNI gyerek, sőt.

      Törlés
    2. Igen, nyilván a normi gyerekek is veszélyesek lehetnek! Rebbát is egy ilyen kisfiú bántotta rendszeresen és jött haza volt, h véresre karmolt pofival... Csak a normiknál nem keres folyton mentséget a társadalom , ott talán mer szólni a pedagógus a szülőnek.
      De nekem amúgy az a halálom, mikor a gyerek nem SNI, csak egyszerűbb a szülőnek azzá kinevezni, mert ezzel egy csomó problémát egy huszárvágással el lehet sikálni.
      Egy barátnőm gyerekét pl. egy olyan kisfiú terrorizálja, ahol válnak - már rég elváltak... - a szülők és ezzel takarózik apuka folyton. Pedig csak tök a lovak közé van dobva a gyeplő , amit biztosan tudok, mert apuka új barátnőjével is jóban vagyok és onnét is ez jön vissza. :-(

      Törlés
    3. Hát, nem tudom: én az iskolánkban azt látom, hogy nemhogy szólnak az SNI gyereknek és szülőjének, de durván diszkriminálnak tanárok is, szülők is. ( épp most üldöztek el egyet, közös erővel). Ovi dettó. Lehet, h külföldön toleránsabban nyomják, itthon nem.

      Törlés
  3. Én sem tudom, borzasztó nehéz ügy, tényleg, engem pont ezért idegesit ez az egész gyerekvállalás, mert lesz egy gyereked, odafigyelve neveled, hogy a legjobbat hozd ki belőle, próbálod értelmes, kedves, figyelmes, boldog és asszertiv emberré nevelni - és közben meg ott van a sok elrontott, elkényeztetett vagy épp elhanyagolt, akik közül egy bármikor bekattanhat mondjuk húsz évesen, hogy elég volt és simán agyon verheti, kikészitheti, leszúrhatja, részegen elütheti a te gondosan szeretett gyerekedet, mert csak úgy, mert rosszkor volt rossz helyen vagy mert valami miatt utálja.
    Persze, reméljük, hogy ilyen nem lesz, de egyfolytában ilyeneken kattogok mostanság, hogy milyen szar már a világ. Nem csak most, nyilván mindig ilyen volt, hogy bárkivel történhet bármi bármikor, de hát ez annyira kétségbeejtő.

    VálaszTörlés