Hétfőn tehát T. nem dolgozott és bár nem terveztünk semmi különöset, mivel a gyerekek fél 8kor kivertek az ágyból, 9kor elindultunk a Russborough House & Gardens-be. Napsütésben indultunk, de mire odaértünk, olyan fekete felhők lettek, amik ha otthon lettek volna az égen, azonnal felkerültek volna a FB-ra meg a szeretlekmagyarországra, "Jön a Végitélet" cimmel... Annyi időnk volt, hogy kiszálltunk a kocsiból, elsétáltunk pisilni, számoltunk tizig és el is kezdett esni. Mit volt mit tenni, beültünk a teázóba, ettünk egy-egy sütit, mi felnőttek ittunk két-két csésze teát és reménykedtünk, hogy eláll, mielőtt a gyerekek leejtettek volna valami törékenyt az asztalról. Kb 20 perc után imáink meghallgatásra kerültek, elállt az eső, indulhatott a nap. A labirintusban kezdtünk, ami baromi nehéz volt, hiába volt térképünk, volt vagy 15 perc, mire megtaláltuk a labirintus közepét jelző oszlopot... (Közben persze végig attól rettegtünk, hogy újra elered az eső, de csak szemerkélt.) Kitalálni hasonlóan bonyolult volt, mit ne mondjak, nem lett a kedvencem a hely. A labirintus után játszóztunk kicsit, majd nekivágtunk az erdei sétának, ami azért volt izgi, mert az úton végig fairy-ket keresgéltünk. (Utólag kiderült, hogy ehhez is volt térképünk, hogy biztosan mindegyik tündér házát megtaláljuk, de T. elfelejtett szólni, hogy azt kövessük... Na mindegy.) A fiúk baromira élvezték a keresgélést, annak ellenére, hogy mindkettő tanyázott egyet-egyet a sárban, mert iszonyú csúszós volt az út. A fairy-k után visszamentünk a játszóra kicsit, majd mi Petivel még egyszer bemerészkedtünk a labirintusba (nem vagyok normális), de mivel eddigre újra totálisan beborult az ég, inkább fogtunk magunkat és elindultunk haza, mielőtt elkap a zuhé. Itthon pizzát rendeltünk ebédre, szóval főznöm sem kellett, hurrá.
Kedden T. már dolgozott, igy a fiúkkal hármasban vettük be Bray-t. 
A nagy vidámparkot sajnos már szerelték szét, úgyhogy az idén először kimaradt brühühühű... Helyette a játszón kezdtünk, ahol repeső szivvel hagytam, hogy Peti hozzácsapódjon egy kislányhoz, majd elsétáltunk a hátsó kis vidámparkhoz, ami szerencsére egész nyáron nyitva van, hétköznap is. A fiúk a Kukacon kezdtek, majd Peti felszaladt az ugrálóvárba (Palika ettől megijedt, mert volt a közepén egy nagy Spongya Bob, aki ki-becsukta a száját és tényleg baromi para volt), Palika pedig bungee trambulinozott életében először (sajnos inkább előre-hátra lengett, mint fel-le ugrált, szóval legközelebb ezt hanyagoljuk). Utolsónak a vizes dodzsemet választották és meglepő módon szépen testvériesen megosztoztak a kormányon is. A vidámpark után beültünk enni egy scone-t, majd mivel baromi hideg volt, a partot ezúttal csak távolról csodáltuk meg, le nem mentünk kavicsot dobálni. Visszafelé a kocsi felé még egyszer beugrottunk a játszóra, majd szépen indultunk is haza. Hazafelé bementünk vásárolni a Lidlbe, ahol nagy volt az öröm, mert kaptunk két stikeez-t, egy almát meg egy banánt. (Istenem, de boldog az a kor, amikor még feldobja a napod egy körömnyi tapadós kis gumidarab.) A délután a szokásos mederben folyt: ettünk, sakkoztuk, elvoltunk. Hogy még tökéletesebb legyen a nap, félig meghallgattuk az Ózt, ami Pipinek borzasztóan tetszett, öröm volt látni, hogy izgul, mi történik vajon a szereplőkkel.
Csütörtökön megint a világ végére mentünk, Malahide-ra. A játszótéren kezdtünk, majd miután a fiúk mindent kipróbáltak, átsétáltunk a kávézóhoz. Mivel a gyerekek nem kértek semmit, mert rá voltak izgulva a Toot toot train-re, felkaptunk egy vizet és húztunk is a megállóhoz, hátha jön a kisvonat. Jött is, 10 perc várakozás után, igy felpattantunk és körbepöfögtük a várost. Vicces volt, attól eltekintve, hogy szana-szétfagytunk, mire visszaértünk a kastélyhoz. Mivel ekkor már elég későre járt, kicsit sétáltunk még, csináltam pár fotót a fiúkról a kastéllyal a háttérben, majd elindultunk haza. Hazafelé beszaladtunk egy Sparba venni némi kaját, mert mindhárman éhen akartunk pusztulni, majd a rögtönzött ebéd után húztunk is haza. Este T. pingpongozni ment, igy enyém volt az esti műszak, de cserébe kaptam egy mozit, úgyis rég láttam bármit. Pénteken egyikünknek sem volt kedve messzire menni, úgyhogy csak a Kukacos játszótérre mentünk, majd mivel teljesen üres volt a hűtő, beugrottunk Nutgrove-ba is. Ha már ott voltunk, körbejártuk a szokásos boltokat: a Dealzből Paja kapott egy újabb Writing füzetkét, a Penneysben vettem egy körkefét, egy Paw Patrolos pizsit Palikának meg egy-egy hosszú ujjas pólót mindkét gyereknek, a Holland and Barretből pedig szereztünk aszalt ananászt, mert Pipi rájött, hogy imádja. Ezután már csak a Lidl volt hátra, ahol kaptunk 3 újabb Stikeezt, két epret meg egy tököt (ez nagyon szkeri húúú (Palika)). Este moziba mentem Gyöngyivel, a Maudie-t néztük meg, ami klassz volt, de jobb lett volna, ha nem a végén döbbenek rá, hogy a film igaz történetet dolgoz fel. Baromira élveztem amúgy a szabad estét, csináltam egy csomó fotót és ezerrel nosztalgiáztam, hiszen a gyerekek előtt azért nem évi egyszer jártam a Temple Bar-ban, mikor ideköltöztünk és még nem volt kocsink, többször megfordultunk erre, itt ismerkedtünk a várossal (hol máshol? ez A város)...
Egyéb képek:
 |
| Sosem fogom megérteni, hogy lehet szeretni az Oreo-t, mikor létezik Pilóta is |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése