Halloween azaz midterm break - part 3

Szerdán hálistennek gyönyörű időnk volt, igy ki tudtunk menni játszózni a Phoenix Parkba. Sajnos Pipi és Paja is elkezdett köhögni (Peti szaftosan, Palika pedig szárazon, megint bedurrantak a hörgői, hurrá), igy nem szaladgáltak sokat, de legalább egy kicsit szabad levegőn voltak. A játszó után beültünk sütizni a kávézóba, de nem volt túl jó sajnos, mert egyrészt rengetegen voltak, másrészt meg szarok voltak a sütik. Sütizés után a gyerekek javaslatára benéztünk a Visitor Centre-be, majd dél körül indultunk haza ebédelni. Délután T. elugrott az X Music-ba meg Aldiba, este pedig elment pingpongozni Artúrral, szóval a nap második fele rám maradt, de sebaj, igy is nagy könnyebbség, hogy egész héten szabin van. Este, mielőtt elment volna T. pinyózni, gyújtottunk pár gyertyát a halottainkért (pl a hat nagyszülőért (kettőről nem tudunk, de valószinűleg ők sem élnek már)) és elmeséltük Pipiéknek, mi is ez a Mindenszentek, nehogy már csak Halloween-t kössék ehhez az időszakhoz... (Itt volt egy vicces, Peti ugyanis mindenképp akart gyertyát gyújtani Freddy Mercury-nak is, sőt, tulképp neki akart egyedül gyújtani... Khm...)
Csütörtökön nem volt nagy kedvünk menni sehova, igy összesen beugrottunk a Céghez felvenni a Debenhams-ból rendelt kabátot (kicsi lett, nyilván, 8 éves méret csessze meg és alig lehetett becipzározni), majd elautóztunk a Magyar Boltba pár cuccért. Ott eszembe jutott, hogy ha már kicsi a kabát, visszavisszük Pipivel és talán veszünk helyette újat, igy Palikáék hazaautóztak, mi meg bevetettük magunkat a városba. Először benéztünk a H&M-be, de kiderült, hogy nincs gyerekrészlegük (grrrr, ezt annyira utálom a H&M-ben, hogy folyton külön vannak a részlegek, tudja a fene, hol mi van), úgyhogy beszaladtunk a Debenhams-ba és visszavittük a kabit. Hoztunk helyette egy másikat, mert Petinek megtetszett, de nekem volt egy rossz érzésem, hogy vékony lesz... A Debenhams után benéztünk a Dunnes-be (itt kettő, azaz kettő fajta fiú kabát volt, ebből az egyik őszi... A Dunnes roppant szemét amúgy, lányruhákból mindig van vagy tiz sor, fiúból úgy kettő... Max. Már a babaméretnél is ez volt, de a 8-14 éves korosztálynál már igazán vérlázitó a különbség.), majd átszaladtunk a TK Maxx-be, amit nekem mindenki mindig ajánlgat, pedig egy fos: gagyi cuccok €60-tól felfelé, ráadásul olyan össze-visszaságban, hogy amint belépek az üzletbe, elkap az ideg... Itt sem vettünk hát semmit nyilván, csak elvesztegettünk úgy negyed órát. Végső elkeseredésemben, már hazafelé, elcaplattunk a SportsDirect-ig, ahol három féle kabit is találtunk és ahonnan el is hoztunk egy ilyet. (A vicc, hogy €32 volt! Itt €14... Normális?!) Mivel ekkor már majdnem fél 1 volt, beszaladtunk a Mekibe egy sült krumpliért, pisiltünk, majd beálltunk a buszmegállóba... 1kor (!) jött a buszunk, 25 perc után (T. szerint ez semmi, neki egyszer az volt kiirva mikor ment pingpongra egy hétköznap 7 körül, hogy 52 perc múlva jön a következő busz haha...), majd utána újabb 25 perc volt kb, mire hazaértünk. (Gyalog fél óra lett volna az egész, csak mondom.) A délután csendesen telt, nem csináltunk nagyon semmit, az igazat megvallva, nem is emlékszem, mi volt.

Pénteken ketté váltunk: Peti bement T.-vel a Céghez, mert Bring your kids to work day volt, de csak 7 éven felülieknek, Palika meg jött velem mókázni. A hosszú csúszdás játszón kezdtünk, de baromi hideg volt, igy nem maradtunk sokáig, majd átgurultunk Blackrock-ba és visszavittük az előző napon vett kabit a Debenhams-ba és felvettünk az oda rendelt széldzsekit. A Debenhams után vettünk ezt-azt a Supervaluban, majd tűztünk haza ebédelni. Pipiék fél 3 körül jöttek csak, nagy lelkesen, mert Petinek nagyon tetszett a délelőtt. Épithetett Lego-ból önjáró kocsit, tervezhetett Android figurát, branstormingolt valami fontosról és hasonlók. Egy fickó készitett vele egy interjút is, ezt T. is felvette és azt kell mondjam, baromi ügyes volt: 7 évesen úgy válaszolgatott a vadidegen kérdezőnek, mintha mindig ezt csinálta volna. Ráadásul angolul ugye. Azért ez nagyon durva szerintem, én 7 évesen tuti meg sem szólaltam volna egy idegen előtt még magyarul sem, nemhogy más nyelven. Hogy délután mi volt, arra megint nem emlékszem, menni nem mentünk sehova, az tuti.

Szombaton - kissé már unva az állandó mászkálást - Dun Laoghaire-be autóztunk ki, mert reméltük, hogy egy kis tengeri séta javit kicsit Palika köhögésén. (Megint köhög éjszakánként, tök kivagyok, otthon már biztos lenne valami hangzatos diagnózisunk, itt semmi, önszorgalomból elkezdtem megint fújni neki a Ventolint, hátha...) Az idő amúgy piszkosul lehűlt az elmúlt pár napban, eddig 10-12 fok volt, most 4-6 és azért ez a szél mellett elég combi... Én is elkezdtem egyébként újra köhögni és a torkom is fájdogál, marha nagy, tényleg, gyakorlatilag szeptember tizenvalahanyadika óta valaki mindig beteg... Na de visszatérve: sétáltunk kicsit a parton, majd beültünk a People's Park-ban a kávézóba enni egy scone-t. Meglehetősen siettünk, mert nem sok pénzt dobtunk a parkolóórába, de legalább nem éhesen indultunk haza dél körül... Délután - mivel szinte semmit nem aludtam éjjel Paja köhögése miatt - ledőltem aludni egy kicsit, ezalatt T.-ék takaritottak, majd mikor felkeltem, mostunk kettőt, sakkoztunk, kártyáztunk, miegymás.
Vasárnap megint szép időre ébredtünk és bár nem nagyon volt kedvem kimozdulni, végül elmentünk az Airfield Farm-ra, mert történt egy kisebb tragédia és a fiúkat ki kellett robbantani a sirásból. (Reggel 9kor szoktak fél órát telefonon játszani (negyed óra IPad, negyed óra IPhone, majd csere), de ma Palika amint megkapta az IPad-et, resetelte a Mario játékot, igy az összes már megszerzett pálya elszállt (asszem 9 pálya van összesen és 8 már kész volt...). Hónapok munkája ment igy tönkre, Peti dühében sirt, Palika meg azért, mert elvettük tőle a telefont és nem folytathatta a játékot...) Egy szó, mint száz, ki kellett őket zökkenteni a sipákolásból, a legegyszerűbb tehát az volt, hogy felpakoltam őket és nekivágtunk a régóta tervezgetett Airfield-nek. (T. itthon maradt és az IPhone-ról próbálta átszivni a pályákat az IPadre, sikerült is neki, úgyhogy most 4 pályát visszaszerzett, ez is jobb, mint a semmi...) Mivel Dundrum közel van, fél 11re ott is voltunk a farmon. A nap nagyon szépen sütött, de iszonyú hideg volt, áldottam az eszünket, hogy téli kabátban mentünk. A Woodland Walk-nál kezdtünk, amit most Halloween-esre formáztak, volt rengeteg tök, izgalmas hangeffektek, érdekes feladatok (keresd meg a boszorkány négy fekete macskáját, diszitsd fel a tortát stb), a gyerekek baromira élvezték. A séta után megnéztük az állatokat, onnan átmentünk a fedett játszórészhez, majd tök véletlenül besétáltunk egy BMW bemutatóra. Mivel volt játszósarok a gyerekeknek, ott ragadtunk, Palika szinezett magának egy álarcot, Pipi pedig bámulta a kocsikat és szerzett egy lekapargatható képet, aminek nem tudom, mi a hivatalos neve. Mig a fiúk elvoltak, ittam egy kávét, szóval én is jól jártam. A bemutatóterem után átmentünk a házba, ott is körbenéztünk, majd záróakkordként megengedtem a fiúknak, hadd másszanak kicsit fára a kertben. 1 körül indultunk haza, hulla fáradtan. Itthon megebédeltünk, de mivel nem volt itthon semmi, újra kocsiba ültem és elmentem bevásárolni a stillorgan-i Lidl-be. Ha már ott voltam, átmentem a Tesco-ba is, szóval három teletömött szatyorral jöttem haza fél 4után. Most lassan 10 óra, Palika már köhög, úgyhogy azt hiszem kivételesen én is korán fekszem, mert nagyon álmos vagyok, leszivott ez az elmúlt hét, főleg igy, hogy az éjszakáink is szarok.
Mindenesetre ennyi volt a szünet, holnaptól újra ovi - suli, bár ezt még meglátjuk ugye, lásd köhögés...  
Pár Airfield kép: