Emelkedőben

Az április 8-ig tartó mélyrepülésünk a kövekező héttől kicsit mintha megállt volna. A héten T. még itthon volt, de már gyorsan javult, én folytattam a tanitást, a fiúk meg élték tovább a kis életüket. Palikáéknál fotózás volt, Pipinél pedig beindult a party season: szombaton Lulu születésnapjára volt hivatalos Dundrumba, a moziba. A Peter Rabbit-et nézték meg, amit együtt akartunk megnézni a szünetben, ha nem kellett volna folyton itthon rostokolnunk T. mellett... (Annyira sajnálom amúgy a gyerekeket, a 2 hetes tavaszi szünetük egy az egyben egy nagy f*s volt. Az első héten végig esett és hideg volt, a második héten meg ez a betegség... Annyi mindent terveztem, csomó ötletem volt, merre menjünk, mit csináljunk és végül semmiből nem lett semmi... Ráadásul ezer év óta először nem mentünk haza Húsvétra, szóval még a magyarországi út is kimaradt idén... Csütörtöktől szombatig amúgy Kilkenny-be mentünk volna nyaralni, de nyilván már kedd este lemondtuk, mert láttuk, hogy ebből csak bukta lehet.)

Na szóval mig Peti mozizott és evett (mert hogy a mozi után még átmentek egy all you can eat étterembe is), mi Palikával hármasban bementünk a közeli Airfield Farm-ra sétálni. Az idő sajnos nem volt túl jó, mert szemerkélt az eső és hideg szél fújt, de igy is jó volt kicsit kimozdulni, elfelejteni az elmúlt heteket... A farm után elugrottunk a Woodies-ba valami wc tartály alkatrészért, mert pénteken természetesen elkezdett folyni a wc (mi más?) és nem akartunk szólni a landlord-nak, nehogy eszébe jusson, hogy emelni kéne a rent-en. A szombat délután / este tehát wc szereléssel telt, T. úgy fél 1ig kinlódott, mire sikerült üzembiztossá tennie a rötyit.
Ennyi volt a hetünk, jelentősen jobb, mint az előző, de még mindig meglehetősen szánalmas - többek között azért, mert még mindig téli kabátban jártunk ÉS fáztunk. Mivel teljes volt a téli hangulat, a héten mézeskalácsot is sütöttünk: mondom, hogy iszonyú hideg volt...