Augusztus eleje

Magyarországról tehát szép pontosan augusztus elsején jöttünk haza. Szuper, új hónap, új ország, megy ez.
Bár csütörtök éjjel és péntek reggel még nem pakoltam ki a bőröndöket, mivel a bray-i vidámpark utolsó lehelletét eresztette ki, péntek délelőtt úgy döntöttem, hagyom a dagadt ruhát másra, irány Bray, mint minden évben ilyentájt. Mivel a fiúk meglátták, hogy van ugrálóvár, ott kezdtünk (fejenként €5-ért 20 percet ugrálhattak, hurrá), majd jött a nagy kérdés, mire üljenek fel... Egy menet €2 vagy €3-ba került, de mivel hétköznap volt, tudtam olyan tömbjegyet venni, ami €15-ba került és ezért kaptunk 10 tokent. (1 token €1 értéknek felelt meg, matekosok előnyben, mennyit spóroltunk igy.) Mivel a kis körhinták már nagyon babásak mindkét gyereknek, a felnőtt hinták viszont még nagyon durvák, jó ideig filóztunk, mit is csináljunk, majd végül úgy döntöttünk, hogy mindhárman felülünk a körhintára (3 token) és a kis óriáskerékre (3 token), majd dodgemezünk egyet (2+2 token, mert egy kocsi 2 token és én beültem Palika mellé). A legnagyobb élmény mindnyájunknak a körhinta volt, mert az óriáskerék a tengernek háttal forgott (wáááá), a dodgem meg szerintem egy az egyben szar, én mindig is utáltam, de mivel Peti szereti, az ő kedvéért mentünk egy kört.
A sűrű péntek után egy laza hétvégénk volt: szépen lassan kipakoltam a bőröndjeinket és szombaton a Kukacos játszóra, vasárnap meg a Herbert Parkba mentünk össz-vissz.
Mivel augusztus első hétfője nálunk Bank Holiday, hétfőn T. itthon volt, igy a puha hétvége után elmentünk a Glenroe Farm-ra, mert újra csináltak Maize Maze-t és az már tavaly is vicces volt. Idén sem volt ez másképp, most is jól megkerestük az elveszett malackákat, meg persze játszóztunk, állatokat simogattunk stb stb stb
Kedden nekivágtunk a Phoenix Parknak, de mivel esni kezdett félúton, az eredeti játszóteres tervet módositottuk és helyette megnéztük a Lego kiállitást Farmleigh-nél. Nem volt nagy, nem volt hűűűde, de legalább €3-ért bementünk hárman és eltöltöttük az időt, az is valami. A kiállitás után sütiztünk egyet a kávézóban (vagyis a fiúk ettek, én néztem), majd haza és ebéd, szokásos. Délután a gyerekek kitalálták, hogy ők eladnák pár bead művüket az utcán a járókelőknek, úgyhogy én, mint Jó Anya, lementem velük. (Én egy bokor mögött bújtam meg, ők meg árultak.) Mivel valaki kapásból adott nekik €10-t, összesen összejött nekik €16 - nem is rossz kereset elsőre úgy gondolom...
Szerdán miután Peti felső szemhéján megjelent egy dudor, elvittem a GP-hez. €60-ért megtudtuk, hogy valami árpa nőtt neki oda, ne csináljunk vele semmit, mert nincs mit, majd elmúlik. Hát igen. Másnapra kb el is tűnt... Na mindegy. Hazafelé a GP-től megálltunk a Herbertben focizni, ennyi volt a mozgásunk a napra.
Csütörtökön izgibb programunk volt: a Cabinteely Parkba mentünk játszózni, majd a Dunnesbe vásárolni, pénteken pedig, mert esett, elmentünk a Funky Monkey-ba, ahol figyelmeztettek, hogy ez Pipi utolsó alkalma, hogy bejöhet, mert túl van a magasságkorláton... Szipp... Nagyfiú.
A hétvége hasonlóan telt, mint a hét: hol esett, hol nem, hol benn voltunk, hol kinn. Szombaton elhoztuk a maradék tankönyvet Dundrumból (online rendeltem meg a könyvek nagy részét és kiszállitották őket, de két könyv hiányzott - €130-t fizettünk amúgy a két gyerek tankönyveiért plusz ugye a book rental scheme, ami Palikának €60, Petinek meg €80, de neki úszás is lesz, az újabb €35, ja meg persze füzetek, ceruzák, tolltartók meg az egyenruha... Bahhh... Ha már Dundrumban jártunk, elhoztunk két vadiúj puzzle-t is egy nénitől, aki ingyen felajánlotta őket FB-n, én meg lecsaptam rájuk juhuu. Mivel 10 percre elállt az eső a nagy ügyintézésünk közben, játszóztunk is egy kicsit a Glendoher Park-ban a St Enda's Park mellett. Jó kis busy nap volt, na, bár az idő lehetett volna klasszabb.
Vasárnap a Marlay Park-ba mentünk, de mivel Petinek fájt a lába már pár napja, mert az egyik délután foci közben beütötte, elvittük a Swiftclinic-re, nézzenek rá. Miután Paja nem akart maradni, mert nem akarta végigvárni a sort, hazavittem, megfőztem az ebédet, majd mikor épp készen lett, hivott T., hogy mehetnénk vissza értük és mi mentünk is, éljen. Kiderült, hogy Peti erősen megütötte a bokáját (tényleg?) és bár begipszelni felesleges, pihentetnie kell egy ideig (wow). Ennyi volt hát augusztus első 10 napja - immáron újra Irországban.