Oldalak

2019. szeptember 1., vasárnap

Neverending... summer

Az van, hogy úgy tűnik, hogy ez a hülye nyár az istennek nem akar elmúlni.
Most pénteken mentünk volna be megnézni az újonnan épült sulit, ehhez képest kedden irtak, hogy nincs körbevezetés, nincs kész a épület, majd hétfőn, az első tanitási napon körbefutjuk az egészet és hello - ehhez képest pénteken 2kor jött egy sms, hogy hétfőn nem kezdődhet el a tanév, mert a suli még mindig nincs fogadóképes állapotban hogy rohadjon meg mindenki. A várható első nap 5-e, csütörtök... Nem akarom "bevonzani", de nyakamat rá, hogy szerdán délután jön majd az üzenet, hogy sorry, még mindig semmi, majd 9-én esetleg kezdhetik a sulit a gyerekek...
Na most egy egyedül végigharcolt, szusszanásnyi én-időt nem megengedő két istentelenül hosszú hónap után, a véleményem csak nyomdafestéket nem tűrő módon tudnám leirni ide, azt úgy el lehet képzelni.
És ami igazán felhúzott, hogy mikor elnyifogom ezt egy csoportban, akkor Ági (akinek van egy 17 éves nagyfia, akire időnként rá tudja bizni a két kisebbet, akik annyi idősek, mint az enyémek, hogy mondjuk elmenjen egyedül bevásárolni + akinek itt volt az anyósa egy hónapig, ami alatt el tudtak menni a férjével kettesben Koppenhágába 4-5 napra + akinek a középső gyerekét rokonok hazavitték nyaralni 1-2 hétre) azt mondja miért nem keresek most egy gyors nyaralást erre a pár napra valami meleg helyre, hogy könnyebben teljen az idő? Irtam neki, hogy T. dolgozik, nem tud elszakadni, erre mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga azt mondja, hát ő nem is négyesben gondolta, hanem hogy én miért nem ülök repülőre és viszem el mondjuk Portugáliába a két fiút. Nooooooormális?! És mikor én hülye próbálok észérvekkel hatni rá, hogy ad 1) péntek délután kapva a hirt, hogy nincs suli hétfőn, majd esetleg csütörtökön mégis mikorra nyomnék be egy repülős nyaralást, vasárnaptól szerdáig?! Teljesen reális... Hát mi az isten vagyok én, milliárdos?! ad 2) az egész nyári szórakoztatás után vállaljak be megint egyedül egy négy napos portugáliai utat a fiúkkal hármasban úgy, hogy mindenről én gondoskodom - egy teljesen ismeretlen helyen?! Nagy pihenés lenne... És mikor rákérdezek, hogy mutasson már valakit, aki egy nap alatt leszervez és bevállal két gyerekkel egyedül egy külföldi utat, akkor a reakció: Hát ő bevállal. Ja. No persze. Holnap. Mikor máskor mondta már, hogy nagy programokra (mint Bray vagy Fort Lucan vagy Explorium haha), ők csakis négyesben mennek a férjével meg a két kisebb gyerekkel...
Birom, hogy nagyot mondani meg nagyképűsködni mindenki tud, hogy ő mit csinálna és mit vállalna be, ha más helyében lenne, úgy, hogy közben nem csinálja és vállalja be valóban még a töredékét sem annak, amit nagyszájjal hangoztat. Hát jéééézus.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése