Midterm break - február 15-21

Hát mert nyilván, mikor nincs oktatás, akkor is köll szünet, mert ami jár, az jár. Pf. 

Hétfő még elég okés is volt, mert több hónapnyi küzdelem után végre úgy tűnt, megjött a tavasz... Napsütés, langymeleg, eskü, még jókedvem is volt. Rathfarnham-ra mentünk, játszózni, majd kerestünk egy közeli cache-t (nagyon ötletesen volt eldugva kivételesen), hazafelé beugrottunk mindenféle finomságért a Lidl-be és egész jól eltelt a nap. 

Kedden T. délelőtt szabin volt, igy együtt mentünk a Botanikus kertbe, ami szintén egész jó lett volna, de egyrészt sokkal hidegebb volt, mint előző nap (aka megfagytunk), mert nem sütött a nap abszolút, másrészt T. is elég feszkós volt, mert 1kor meetingje volt és haza kellett sietnünk, nehogy lekésse. (Hogy ilyenkor miért nem indulunk korábban, mint 10, az jó kérdés...) Ez a kedd amúgy Húshagyó Kedd volt, amit csak azért tudok, mert itt imádják a népek, Pancake Tuesday néven fut ugyanis és ezen a napon kötelező palacsintát enni. Mi is igy tettünk egyébként, én sütöttem pár gm palit, T. meg egy rakás simát és ez volt a vacsoránk (meg a másnapi reggelink is).

Szerdán a közeli Carysfort játszóra mentünk, de nem maradtunk sokáig, mert egyrészt kicsi a játszó, alig van valami, másrészt meg nagyon hideg volt a napsütés ellenére is. (Focizni persze nem tudtak a fiúk, mert a park közepén fű helyett valami undoritó mocsár volt némi bánatos kutyaszarral keveredve...) Hazafelé próbáltunk megtalálni egy cache-t, de nem volt ott, ahol kellett volna lennie (azóta pótolták), majd beszaladtunk a Supervalu-ba, mert szerettem volna anyagmaszkot venni magamnak, de nyilván nem volt egy darab sem, ennyit a terveim magasztosságáról és sikerességéről. 

Csütörtökön T. megint szabin volt délelőtt, igy négyesben mentünk a Deer Parkba. Először megpróbáltunk megtalálni egy cache-t (nem lett meg, viszont majdnem kutyaszarba nyúltam), majd átsétáltunk a játszótérre, ami hasonlitott egy katasztrófa sújtotta övezetben lévő játszóra: több volt a pocsolya, mint a szárazföld. Némi hintázás után szedtük a sátorfánkat, besétáltunk a parkba keresni még pár cache-t, de olyan erős szél volt, hogy kb sirva könyörögtem a többieknek, hogy adjuk fel és menjünk haza a fenébe, mert menten jégtömbbé fagyok. (T. végül véletlenül megtalálta a két kis dobozt: mindkettő úgy 5-6 méter magasan lógott egy-egy fán, úgyhogy bekaphatják haha.) Délután elmentem nagybevásárolni a Merrion Tescoba és nagyjából ennyi is volt a nap. 

Pénteken szakadt az eső egész nap, igy ki sem dugtuk az orrunkat, a fiúk játszottak, én jelentkeztem pár állásra (de minek?), délután pedig logopédiáztunk Palikával. 

Szombaton szintén szakadó esőre ébredtünk és ez délutánra sem változott, de mivel addigra legalább  elállt a szél, inditványoztam, hogy menjünk el sétálni egyet a környéken, mert becsavarodunk itthon. Mivel délelőtt már voltunk kinn (elugrottunk a Beshoff Bros-ba fish & chips-ért), Palikát elég nehéz volt rábeszélni a kimoccanásra, de végül sikerült és egy órácskát mászkáltunk a szitáló esőben, yaay.     

Vasárnap végre visszatért a tavasz: nagy vidáman nekiindultunk a Marlay parknak (7 km, de mondtam, hogy leszarok mindent), de nem tudtunk megállni, mert a parkoló fullon volt és a parkhoz vezető úton is végestelen-végig álltak az autók... Szóval sztornó. Visszafordultunk hát és végül a Loreto parkban kötöttünk ki, ami a Nutgrove SC mellett van, úgyhogy összekötöttem a kellemest a hasznossal, játszóztunk, majd beugrottam a Tescoba kigyóuborkáért, amire egy hete hiába vadászom (köszi Brexit). Mondanom sem kell, megint nem volt ubi a Tescoban, igy hazafelé megálltunk egy másik Tescoban és egy lengyel boltban is, de - ki lehet találni - egyikben sem volt... (Úgyanigy vagyunk amúgy a sós mogyival is, hiánycikk... Hetek óta nem tudok venni egyik boltban sem haha. Röhej, nem? Magyarországon élesztő hiány volt tavasszal, itt a kigyóuborka és a földimogyoró a hiánycikk... Tavasszal popcorn nem volt sehol hahaha.)         

Hát igy élünk. Képek:

Február fele

Hát február nem sokban különbözik eddig januártól... Ma, 15-én végre némi javulást tapasztalhattunk az időjárásban és hát bevallom, a hangulatom ég és föld ahhoz képest, milyen volt még mondjuk tegnap, amikor egész álló nap szakadt az eső és tombolt a szél, csakúgy, mint szombaton és mint az előtte lévő két hétből 10 napon át... Tudom, az időjárásnak nem kéne ekkora befolyással lennie az életünkre, de bakker, amikor ennyire be vagyunk korlátozva, hogy az egyetlen örömforrásunk, hogy némi friss levegőt szivhatunk naponta egy-két órára, akkor azért sajnos az időjárás baromi nagy szerepet kap. 

Február első hetében amúgy még jártam Louisa-hoz, de mivel a második héttől bevették oviba délelőttönként (talány, hogyan, hiszen csak az essential worker-ek gyerekeinek vannak nyitva az ovik), úgy döntöttem, délután nem megyek hozzájuk, mert ki tudja, mit szed össze az oviban a többiektől, nincs szükségünk arra, hogy hazahozzak valamit, akár csak egy náthát is. 

A hónap nagy eredményei amúgy, hogy 

1. Palikával elkezdett foglalkozni egy logopédus. Eddig két online óránk volt, meglátjuk majd, hogy megy a dolog, hálistennek a VHI az órák 75%-át visszaadja, szóval max €5-t bukunk alkalmanként. 
2. Vagy 10 év után elkezdtünk újra geo-cachingelni... Többször voltunk már cachelni, főleg itt a környéken, egyszer elvittem egyedül a fiúkat, kétszer meg négyesben tettünk egy nagy sétát, hátha találunk valamit. Távolabbra is merészkedtünk amúgy már: a St Enda's parkban hóban keresgéltünk, Poolbeg-en orkán erejű szélben, ma pedig a Rathfarnham Castle-tól nem messze találtunk egy klassz kis ládát. 
3. Mivel a könyvtárak zárva vannak, a fiúk viszont falják a könyveket és már kb mindegyik könyvüket tudják kivülről, kitaláltam, hogy osztályon belül cserélgethetnének... Eddig már Rania-tól, Nicola-tól és Donal-tól kaptunk könyveket, lassan fel kéne irnom, kitől mit kaptunk és kinek mit adtunk, mert ciki lenne elfelejteni...
4. Ha már könyvek, T.-nek megszereztem a Presser könyvet. Még karácsony után emlitette, hogy szeretné, úgyhogy kerestem valakit, aki megvette nekünk gyorsan Magyarországon, majd 1-2 nap múlva visszajött Dublinba. Január eleje óta az országban volt tehát csóri könyvecske, de az 5 km limit miatt az istennek nem jutott el hozzánk. Miután feladtam a reményt, hogy még idén messzebbre mehetünk, mint 5 km, megkértem az ismerőst, hogy lesz, ami lesz, adja fel postán a könyvet (anyuéknak december elején adtunk fel egy lapot, február 10-én kapták meg), de miután €9 lett volna postázni, megbeszéltük, hogy inkább találkozzunk félúton, úgyhogy egy ronda esős délutánon összefutottunk és megkaptuk a könyvet.    

Más egyébként nem nagyon történt eddig, Petiék egyszer véletlenül összefutottak Donal-lal, Rania-val és Noa-val egyszerre a Herbertben (mind ott volt véletlenül, senki nem beszélt meg semmit haha), Palika meg kétszer járt orvosnál: egyszer a szemölcsét kellett lefagyasztani, mert gigászira nőtt (nagyon gáz, ez már a második fagyasztás volt szegénynek, (az első után leesett, majd újranőtt, majd újra leesett és megint újranőtt, majd újra leesett és megint visszanőtt) de egyelőre nem nagyon látszik úgy, mintha negyedszer is le akarna esni az a rohadék), egyszer pedig a Swift Clinicre ugrottunk el, mert megint legurult a gym ball-ról és véletlenül a kezére ült és attól tartottunk, megint eltört a keze... Hálistennek amúgy törést nem mutatott a röntgen ezúttal, de biztos ami biztos kaptunk egy jobb kezes sint is (bal kezes már van három haha), ezt két napig hordta, majd rájött, hogy már nem fáj a keze és ennyike, azóta a szekrény mélyén pihen a sin, további bevetésre várva.    

Képek:

Palika

 - I will meggyújt it. 

- Mi?

- I am meggyújting it. 

- Mi? Anya, Palika ráütött az IPadre!

- Nem-nem, nem ütöttem rá... Az csak tapintás volt. 

- Mit hoztál? De jó! Repec! (perec)

Ha káromkodik: Aztafrancába! 

Amúgy pénteken volt az első logopédia órája, heti egyszer online foglalkozik vele egy magyar nő. Kiváncsi leszek. 

Január

A remény, hogy újranyitnak a sulik február 1-jén, január közepén elszállt, miután a miniszterelnök kijelentette, hogy St Patrick-ig nem mennek vissza a gyerekek normálisan iskolába. Március közepéig! Tavaly márciustól júniusig nem jártak, az 3.5 hónap kihagyás volt, ha igy haladunk, idén még többet fognak hiányozni, ami számomra egyszerűen értelmezhetetlen. Most napi 1000 körüli új beteg van, ma 23 halottal (március óta a covidban elhunytak átlagéletkora... na? láss csodát: 85 év! hogy hány ember halt bele eddig a különböző kezelések elmaradásába, arról nem szól a fáma... egy éve nincs rákszűrés!). Szóval most ott tartunk, hogy a legoptimálisabb esetben (!) március 22-én nyithat újra a suli, de miután március 29től amúgy is tavaszi szünet jönne április 9-ig, nyakamat rá, hogy április 12ig itt nem lesz iskola. Hányok, komolyan. Április 12! És még ez is csak tipp, HA megfelelően haladnak az oltással (ami nyilván nem lesz, mert már most késnek a szállitmányok és hát Irországról van szó, mint tudjuk). Ami a legszarabb ebben az egészben, hogy már 15-20 évvel ezelőtt is azon szenvedtek itt, hogy az egész országban 220 intenziv osztályos ágy van és azóta ez egy darabbal nem nőtt! Minden szarra van pénz, arra, amire igazán kéne (megfizethető (nem olcsó!) lakások, az egészségügy fejlesztése) természetesen senki nem költ. Hihetetlen. A fejlett Nyugat. Pfff. 

Az iskola hiánya mellett a másik kiakasztó dolog, hogy hasonlóan, mint sok más európai ország, az irek is kitették a pikket a nemzetközi utazásokra és a miniszterelnök kijelentette, hogy egész 2021-ben (!) nem fogják engedélyezni a repüléseket. Aki "essential" ok (temetés, más nincs is nagyon, szülés, esküvő nem számit) nélkül megy külföldre, az számitson arra, hogy €2000/főre fogják büntetni... 

A januárunk tehát a megszoritásoknak köszönhetően még januári mércével mérve is iszonyú sivár volt. Amig még "igazi" szünet volt, január 3-ig, addig még csak-csak elvoltunk, mert hiszen az Újév (Bushy park - borzalom tömeg, de sebaj, kell ez az 5 km-es limit akkor is, ha igy csak fullon lévő parkokba tudunk kimenni levegőt szivni) meg Palika szülinapja és az utózönge (Deer park - meg aranyáron mért gluténmentes pizza) azért klassz volt. 2-án, Paja szülinapján egyébként az ünnepelt kérésére nem mentünk sehova, egész nap itthon döglődtünk és ajnároztuk a Nagyfiút. Ami a tortát illeti, szokás szerint csokis volt, ami meg az ajándékokat illeti, Palika Petitől egy pénztárcát, Anyuéktól a Brúnó Budapesten sorozat Pest szive kötetét, Nagyitól egy kémiai kisérletes szettet, tőlünk meg egy gyerektabletot, egy Marios bögrét és egy GiiKER super cube-ot kapott (hiszen már olyan ügyes, hogy megtanulta kirakni a 3x3as kockát is karácsony körül). Petinek - mert nálunk szülinapkor a tesónak is jár valami apróság - egy Cluedo kártyajátékot és egy távirányitós Snitch-et adtunk (ami már vagy egy éve állt a szekrényben, mert anno még "valakinek jó lesz majd szülinapi ajándéknak" alapon vettük, de tavaly január óta ugye a szülinapi bulik is elmaradtak, hogy rohadna meg a covid, brühühűűű). Január legeleje után a szülinapom volt még izgi: rettegve elautóztunk a St Anne's Parkba (azért rettegve, mert kb 400 méterrel túlléptük az 5 km-t), ittunk egy-egy kávét és teát, a fiúk kaptak két cookie-t egy-egy kis zacskóban és sétáltunk egy nagyot. Hazafelé beugrottunk a Beshoff Bros-ba fish&chips-ért, ahol kiderült, hogy egész januárban 2 for 1 akció van, szóval 2 adagért €9-t fizettünk, yaaay, végre valami jó. (T. a Burger Kingből kapott egy menüt, mert ő halat nem eszik ugye.) Itthon tortáztunk (a M&S-ben vettem egy kávés-diós gm tortát magamnak, a többiek meg sima bolti csokitortát kaptak), majd jöttek az ajándékok: egy nagy üveg Yankee Candle, egy Regatta sál - sapka szett, kismillió körömlakk és egy slow cooker. Anyuéktól megkaptam a Vera-t (küldtek csomagot még decemberben, abban jött, de nem nyitottam ki) illetve küldtek egy nagy bögrét is meg a Dzsungel Könyve előadásra egy családi jegyet. Nem mondom, hogy ez volt álmaim szülinapja, de a körülményekhez képest azért nem volt borzasztó a nap. 

Na de szóval sivárság. A suli ugye nem nyitott ki, én viszont még jártam Louisa-hoz (egy hétig 8.45-13.15ig, majd váltottunk 9-12.30ra, mert T.-nek többett kellett dolgoznia), szóval a fiúk kocsi hiányában minden egyes napon a Herbert parkba mentek délelőttönként... Pont mikor mi a Dodder parton sétáltunk, ők a Herbert parkban nyomultak, de igy legalább én is kerestem némi pénzt (és nem voltunk 0-24 összezárva egy ideig). Az időjárás amúgy szintén nem igazán kedvezett nekünk: január 31 napjából úgy 15x tuti ki kellett kaparnom a kocsit a jég alól reggel, ami Magyarországon nem meglepő talán, itt viszont nagyon durva, mert elvileg ritka az, amikor télen 5-6 foknál hidegebb van (de 2021 persze ezt is megcáfolta, mert miért is ne). 

A hetek tehát tökéletesen egyformán teltek: január közepére beállt, hogy a fiúknak kb 2 online órájuk van egy héten: Petinek hétfőn 9-től 9.45ig hétkezdő órája van, csütörtökön 10.10től fél óra tánc, majd fél óra hétzáró; Palikának hétfőn 9.45-től 10.20-30ig van a hétkezdő óra, kedden 10.15től fél óra tánc, 14.05től meg 15 perc olvasás. Ezeken a zoom órákon kivül minden héten kapnak egy-egy feladatsort, amiben le van irva, melyik könyvből melyik oldalakat töltsék ki illetve mit csináljanak még extraként (Petinek pl volt verselemzés, rajzolás videó alapján, Palikának meg mindenféle videókat küld a tanitónője, magyarázatokkal, kis feladatokkal). A napjaink januárban tehát úgy néztek ki, hogy 8.40kor elindultam itthonról, 12.50 körül hazaértem, akkor elkezdtem főzni, 2-3 között ettünk valamikor, utána fél óra csendespihenő, majd tanulás Palikával, kis játék, 6tól nagyszülős Skype-ok, negyed 8 fürdés, 3/4 8-1/4 9ig esti screen time, utána 5 kör Mariokart, mese negyed 10ig, puszi-alvás, nekünk Terápia, kis netezés, fürdés, alvás, másnap előlről mindez. Hányinger komolyan.   

Mivel az idő elég gáz volt végig (szél, eső, jégeső) meg él ugye ez a hülye 5 km-es limit, hétvégén sem kirándultunk nagyokat, csak a közeli parkokba jutottunk el, a St Enda's Parkba, Blackrock-ba, a Bushy Parkba, ilyenek max - már ha épp nem szakadt az eső vagy fújt orkán erejű szél.

Hogy feldobjuk a minősithetetlenül fos évkezdést:

• vettem disznótorost a lengyel boltban (életemben először)                
• hótáncot jártunk, hogy ne csak hideg legyen már, hanem némi hó is (nem jött be) 
• jeget törtünk a Herbert park, Bushy park és Blackrock park kis tavában
• elkezdtünk heti rendszerességgel Skype-olni egy Franciaországban élő barátnőmmel
• rendeltem a fiúknak három pár Nike cipőt 
• T. néhányszor kihivta Hugo-t és Madeleine-t a Herbert parkba játszóterezni, sőt, egyszer Ester is jött, aki Palika kis szerelme (ezen a napon a két fiú délután átment Hugo-ékhoz is és játszottak az udvaron meg kinn piknikeztek (kaptak egy-egy szendvicset), hogy ne benn töltsék az időt, mert az ugye tilos (oké, találkozni is tilos még a parkban is, de na, mindennek van határa azta francába már)) 
• igyekeztem a slow cooker-ben főzni, mert az vicces
• ránk nem jellemző módon, háromszor is rendeltünk kaját a hónapban: mindháromszor fish & chips-et meg Burgert ettünk
• vettem egy nagy csokor tulipánt meg krizantémot a konyhaasztalra, a fiúk iróasztalára meg nárciszt
• 30-án megnéztük a Dzsungel Könyvét (én is most láttam először, a gyerekek meg még sosem voltak szinházban, mint olyan, szóval jó volt) 
• rendeltem magamnak kétféle új sampont (20-án rendeltem, február 7-én jöttek meg LOL)
• végre kaptam kis naptárat (heteken keresztül kerestem online (mert az üzletek nem árultak, mondván nem essential vagy nem tudom), végül T. megunta és aranyáron rendelt nekem egyet, ami úgy 1.5 hét alatt ide is ért) 
• elkezdtem olvasni a Verát és a Code Name: Bananas-t (mivel nácikról is szó van benne, T. nem akarja odaadni Petinek, mig egyikünk el nem olvasta, safe-e...)
• végignéztem a Bridgerton, a The Queen's Gambit, az Emily in Paris sorozatokat és az Instant Family-t, a The Other Boleyn Girl-t , a Rebecca-t, a Lady Chatterley's Lover-t (meg még talán pár mást is, nem emlékszem) 
• Peti megtanulta kirakni a 4x4-es, Palika a 3x3as Rubik kockát
• T. elkezdett haladó gitárórákat venni egy Thaiföldi fickótól
• ja és próbáltunk nem idegbajt kapni, mikor a rengeteg esőtől megőrült a tűzjelző és fülsiketitő (tényleg) hangon jelzett 30-án este fél 9kor, hajnali 3-kor és 4-kor... (a tűzoltók először 5 perc alatt értek ki, azután kb fél-fél óra...)

Hát ennyi. Eddig 2020 jobb volt, mint 2021, csak szólok.

Képek: