Az elmúlt 2 hét

Meglehetősen sűrű volt, minden szempontból. 

A házvásárlásunk stagnál, néztünk egy csomó házat, de egyik sem lett álmaink netovábbja. 11-én kedden és 14-én pénteken Shankillben néztünk két házat, az első nekem tetszett, bár jó sok munka lenne vele és messze van a Dart-tól is sajnos, a másodiknak a környéke álomszép volt, kb 60 méterre tenger, de olyan sötét volt csóri ház, hogy eszméletlen. Full napsütésben, gyönyörű időben az orrunkig nem láttunk a szobákban, nagyon szomorúak voltunk, mert máskülönben tényleg baromi szép volt a környék, nyugodt, békés és hát a tenger... A szombaton látott Aiken's Village-beli ház ugyan 3 szintes volt, szép nagy, a gyerekeknek tetszett is (ez volt az első viewing-juk), DE persze messze van a központtól és nincs nagyon semmi a közelben - Artúrékon kivül haha, akik kb 5 percre vesznek lakást onnan. Ugyanez volt a gond a 19-én, szerdán nézett két másik házzal: nagyok voltak, szépek, viszonylag újak - de a semmi közepén, Carrickmines közelében. (Ja és hiába volt 3 óriási hálójuk plusz a nappali, nem lehetett egyik szobát sem megfelezni, hogy csináljunk egy 5. helyiséget, ami ugye jól jönne mondjuk dolgozószobának, zeneszobának, bárminek.) Szombaton szintén két helyen jártunk, az egyik nagyon tetszett, mert olyan közel van, hogy nagyon jól ismerjük a környéket (Milltown), a kilátása gyönyörű volt, DE sajnos lakás a lelkem és tekintve, hogy a zaj elől menekülünk, nem vagyunk 100%-ig meggyőződve róla, hogy jó ötlet lakást venni és nem házat, ráadásul a UCD közelében... (Emellett a másik bibi annyi ezzel a lakással, hogy nagyon drága... Nyilván, hiszen jó környék és közel van a központhoz...) Mindenesetre eddig ez volt a legszimpibb ingatlan, lehet teszünk is rá ajánlatot, meglátjuk. A nap 2. háza Shankill-ben volt megint, közel a Dart-hoz, szép helyen, de sajnos pici volt, kis szobák, szűk terek, nem jött be sajnos. Itt tartunk, nem sok. Nagyon kevés lakás / ház van a piacon sajnos, abszolút nem pörög a biznisz, hetek óta ugyanazok a találatok jönnek fel, nem csoda, mert óriási a lakáshiány, sok ingatlan szerintem kéz alatt cserél gazdát, ki sem kerül a honlapokra. Nehéz ügy csessze meg. 

Munkafronton változások vannak, ott tartottam ugye, hogy október 6-án interjúztam a Kids Inc-nél, akik nem sokkal később irtak, hogy átmentem az első körön, küldjek be pár dokumentumot, amit meg is tettem, kértem otthonról Erkölcsi bizit is, ők megigényelték a Garda Vetting-et, szuper, 13-án, csütörtökön délután pedig irtak, hogy Ballinteer megfelel-e nekem dolgozni, mire azonnal kérdésekkel bombáztam őket, hogy 1) Ballinteer melyik részére kéne mennem 2) Pontosan hány óráról van szó. Ezután pedig néma csönd. Hogy kicsikarjak belőlük valami választ, hétfőn, mikor megjött a magyar Erkölcsim, azonnal átküldtem nekik, hátha eszükbe jut, hogy csütörtök óta nem reagáltak, hova kéne mennem és heti hány órában, de nyilván semmi, erre sem irtak. Tekintve, hogy bloody men are like bloody buses and job offers, nem tudtam feltétel nélkül lelkesedni a sikeremnek, mert 12-én, szerdán (tehát pont mielőtt a Kids Inc kérdezte volna, jó-e nekem Ballinteer) volt egy interjúm a Sigmar-ral is, ami egy recruitment agency és a recruiter mondta, hogy van nekem egy érdekes poziciója: egy irodai, adminisztrativ-recepciós munka Poolbegnél (tehát jóóóóval közelebb, mint Ballinteer), heti 3 napban. A következő napokban - mig vártam a Kids Inc válaszát, folyamatosan forrongtam, mi a francot csináljak, melyik munkának drukkoljak, mert az egyik illik hozzám, kvázi kirázom a kisujjamból, kényelmes és jobban előrevisz, mint az irodai munka, de messze van és minden délutánom foglalt lenne, 12kor indulnék és 7 körül érnék haza; a másik meg szép ruhás, kényelmetlen, stepping out of my comfort zone (telefonálás!!), de csak 3 full day és itt van egy centire... Várva-várakozva tiszta ideg voltam, tudtam, hogy valamelyik munka meglesz, de nem akartam a két szék közül a földre esni nyilván... Kedden, 18-án hivott a recruiter, hogy szerdán be tudnék-e menni a Poolbeg-hez második körre, mivel a Kids Inc még mindig kussolt, én persze rábólintottam, mert a nyári nagykövetséges buli után úgy döntöttem nem várok olyan munkákra, amik nem reagálnak, szóval megbeszéltük az időpontot - és kb fél órával ezután irt a Kids Inc, hogy akkor Onboarding meeting szerdán fél 6-kor... Báááááá. Na, itt még idegesebb lettem, mit csináljak, szóval nincs vesztenivalóm alapon elmentem a Covanta interjúra 2.15-kor és gondoltam majd meghallgatom a Kids Inc ajánlatát is fél 6kor, de az interjú után nem sokkal hivott a recruiter, hogy szuper, sinen vagyunk, hétfőn kezdhetek is a Covanta-ban, hurrá. Mivel ekkor már fél 5 volt, gyorsan irtam a Kids Inc-nek, hogy hát szorri, ez van, hétfőn kezdek máshol, de miután nem akartam elvágni magam náluk teljesen, hozzátettem, hogy ez egy egy hónapos ideiglenes munka (tényleg) és november végén - december elején majd még irok nekik, van-e üresedésük esetleg közelebb hozzánk... Hát ciki volt, mit ne mondjak, nagyon szarul éreztem magam, fene tudja, jól döntöttem-e...      

Szociális életünk szintén pörög, mint a ringlispil, Pipi és Palika is volt playdate-n Hugoéknál, október 18-án voltunk a Sandymount ET nyilt napján (nagyon klassz volt, ott volt Peti pár osztálytársa, nagyon örülnénk, ha felvennék ide, mert a tanárok és a diákok is szimpik voltak, jó érzés volt az egész), én találkoztam Gyöngyivel a Waterloo-ban (ők is szenvednek a rohadt lakásokkal, ők már kötöttek szerződést is, de a tulaj mégsem költözik ki időben, úgyhogy most megint gond van), voltam benn a Google-ban ebédelni megünnepelni a sikeres munkakeresésem, majd pénteken irt Évi, hogy Brúnó megbetegedett és van két jegyük a Jumpzone-ba, akarunk-e menni helyettük... Mivel a suliban Pipi már lebeszélte Hugo-val, hogy esetleg átmegy hozzájuk, szóval tudtuk, hogy Hugonak szabad a délutánja, gyorsan rákérdeztem Vickinél, nem akarja-e, hogy Hugo és Madeleine is jöjjön a Jumpzone-ba és hát miért ne alapon Vicki gyorsan foglalt két jegyet, én meg ebéd után felszedtem őket és elvittem mind a négy gyereket ugrálni. Jó későn, 6 után értünk haza, de nagy élmény volt, sosem volt még 4 gyerekem haha és asszem már nem is lesz. 

Ami a hétvégéket illeti, bár itt az ősz és már szépek a fák, sajnos annyira nem tudtunk kirándulgatni az időjárás és a lakásnézések miatt, összesen a Marlay parkban voltunk, a Phoenix Parkban (itt a kajálda árai iszonyatosan elszálltak, basszus €5.5 egy kis szelet süti, eszméletlen), illetve egy szombaton Brayben is jártunk, egy vasárnap meg simán csak Nutgrove-ba mentünk, mert úgy éreztük, itt az idő, hogy Peti pontosabban is megismerje a kamaszkor változásait, úgyhogy mig T. elvitte frappuccinozni és felnőttesen beszélgetni, én Palikával bevásároltam és mászkáltam a bevásárlóközpontban.

Anyu a héten sajnos lebetegedett, két napig nagyon magas láza volt, majd köhögött jó ideig (még most sincs teljesen jól), de állitólag nem covid, mert csinált tesztet és negativ lett... 

Hát igy vagyunk. 

Vicces Pali

Betesz egy becsomagolt villát a táskájába. 

Peti: Minek viszel fogkefét a suliba?

Palika: This is a special toothbrush. Lady Gaga used it. And Bonnie Tyler.

Megyünk hazafelé a suliból és rákezdi:

- Maradunk élve, valamit mondunk, mi okunk van rá, aki megáll...*

* Eddigi kedvencei a Szőkitett Nő, a '60-as Évek, a Még egyszer és a Húsrágó Hidverő voltak meg persze a Halsziv ("Igy is van, a zasszerem, rá kell szokni...") 

Update

Végül becsicskultam és ma elvittem az eredeti születésit a Sandymount ET-be és ott is hagytam... Most várás van, november közepére derül ki, kit hova vettek fel és november végére kell eldönteni, mi a válaszunk. (Ez mondjuk vicces, tekintve, hogy fogalmunk sincs, hol kötünk ki házvásárlás ügyileg.) Múlt szerdán voltunk a Blackrock ET-ben, ami ugyan most itt van a közelünkben, de mivel ez az ideiglenes épületük és a végső Dun Laoghaire-ben lesz, náluk nem vagyunk a catchment area-ban... Mondjuk T. amúgy sem volt elragadtatva a helytől, mert annak ellenére, hogy a tanárok és a diákok is cukik és kedvesek és barátságosak voltak, azért ez az ideiglenes épület elég gáz. Szerintem mondjuk ez annyira nem lényeg, hiszen nem ez a végső helyük, fontosabb, hogy a társaság szimpi volt, de miután amúgy is kevés az esélyünk, hogy bejutunk (iszonyú sokan voltak és hát nem vagyunk a körzetben), azt hiszem inkább a Sandymount ET-nek fogok szurkolni, ami körzetünk is és remélhetőleg pont ugyanilyen klassz. (Náluk csak 18-án lesz Open Day, nem is értem, miért ilyen soká.) 

Pénteken megint megnéztünk egy lakást, sajnos kicsi volt és lepukkant, szóval kiesett, szombaton T. megnézett még hármat és bár a középső tetszett neki nagyon, sajnos lebeszéltem, mert szerintem kicsi lenne és ahhoz képest drága volt. Hétvégén találtam egy szuper házat, közel is van, nagy is, drága is, de az most mindegy, kicsit több, mint a keretünk, de sajnos már elvitték, mire időpontot kértünk... Holnap és pénteken megint megyünk háztűznézőbe, sajnos mindkettő messze van, Bray felé, de hát ez van, egyszerűen nem nagyon tudunk válogatni.

Pénteken végre volt egy interjúm, afterschool teacher pozicióra, szerintem jól ment, de ezeknél sosem lehet tudni... Kértek ilyen-olyan papirokat, szóval bizom benne, hogy kellek, de nem akarom beleélni magam megint, mint nyáron a hülye nagykövetségi munkába. Fingers crossed hamarosan jelentkeznek. 

Hétvégén amúgy szombat nagyon sűrű volt, T. ugye házakat nézett, én meg Petit elvittem 12-re a Pearse station-re, mert szülinapi buliba volt hivatalos Bray-be (Oscar 12 éves lett) és kocsi hiányában dart-tal jutottunk a tett szinhelyére. Mivel Hugo-nak meccse volt, Vicki autóval vitte kicsit késve Bray-be, de hálistennek ő is tudott menni, aminek Pipi nagyon örült. Hogy a kicsiknek is legyen valami élmény, egy hátizsákban elvittem Palika görkoriját és bukósisakját (dögnehéz volt) és mig a nagyok partyztak, Madeleine és Palika vidáman kergetőztek a promenádon. Mikor Petiék végeztek a bowling-al, lesétáltak fish & chipsezni a tengerpartra, mi is odamentünk és még vagy fél órát szórakoztunk a parton, a gyerekek kavicsot dobáltak, mi meg dumáltunk. Nagyjából 6 óra volt, mikor hazaértünk (Vicki hazahozott), hullafáradtan és hullaéhesen. Vasárnap ehhez képest kicsit uncsibb volt, játszóztunk a Windy Arbour-nál, majd beszaladtunk a Lidl-be vásárolni és délután szokás szerint takaritottunk... 

Elkezdtem (megint) fogyózni, vagyis kipróbálom intermittent fasting-ot, mert utálok mozogni és nem szeretem a különböző diétákat sem. Durva, hogy 40 felett ragadnak ránk a kilók, szemétség ez az egész. Most 62 kg vagyok (!!!), a célom egy reális 57 kg még mindig. A Palika születése után rajtam maradt 2-3 kg-ra tehát még jött fel 5 kg az elmúlt években.    

Hát igy, október közepe van, három hét és Halloween.

 

Áh, lehangolt

Kezdem "unni" ezt a keresgélést... Munkakeresés, ház keresés, gimi keresés... Brrrr... Idegölő mind a három külön-külön is, nem hogy egyszerre. Munkafronton minden fos, örülhetek, ha visszairnak, hogy "most épp nem voltam sikeres" (mikor voltam?), miközben naponta 5-10 helyre beadom a jelentkezésem (három területen mozgok: irodai, entry level adminisztráció / afterschool assistant (napközis tanitónéni) / part time, egyszerű sales assistant munka, ahol mondjuk nincs wc pucolás vagy kajakészités) és még ezekre a helyekre sem hivnak be, miközben látom, milyen embereket vesznek fel ezekbe a poziciókba... A házkeresést illetően szintén nem rózsás a helyzet, már most látom, hogy nem csak a piac a gond, mi ketten sem tudunk megegyezni, mit akarunk, az árkeret az stimmel, de mig T. inkább a központtól közepesen messze lévő, közepes nagyságú (3 hálós), kicsit lepukkantabb házakat preferálja, én azt mondom vagy vegyünk egy kisebbet (2 hálósat), jó állapotban közel a mostani helyünkhöz, ahonnan gyalog besétálunk a Grafton street-re vagy ha lúd, legyen kövér, legyen 4-5 hálós, szinte új Dublin szélén, ahonnan na bumm, messzebb van a cég (ahová ugye összesen heti 1x jár be)... A vicc, hogy ezek nagyjából egy árban vannak, az én szivem a Sandyford-ban vagy Stepaside-ban lévő gyönyörű, tágas és újépitésű házakhoz húz, ahol szemben van a nyúl (tényleg, Dublin ilyen, kis falu, mindig mondjuk, ezek még mindig város határain belül vannak, mintha Pestszentlőrincen teheneket látnál az ablakból), hát mennyivel megnyugtatóbb már, hogy azonnal beköltözhető egy ház és nem kell még 50-60 ezer eurót rákölteni a mai világban... Na mindegy, a harmadik a suli, ami szintén mókás igy lakásvásárlás előtt, miután azt sem tudjuk, merre fogunk lakni pontosan. Hétfőn beadtam 3 helyre a jelentkezést, Blackrock ET (RDS-nél van még, épül a végleges épület), Goatstown ET (erre vannak a közepes távolságú, lepukkant házak) és Newpark Comprehensive School (ez még távolabb van, ha esetleg Dun Laoghaire-ben kötnénk ki). A Sandymount ET, ami a legközelebb van és ahová mennek Peti osztálytársai is csak eredeti születési anyakönyvit fogad el (a többi nem is kérte), szóval oda majd személyesen viszem be a jelentkezést, ha csinálunk a doksiról egy másolatot, mert fogja a fene náluk hagyni az eredeti iratot, hát hogy jut az majd vissza hozzánk...? Emellett a fizetős St Conleth's ugye megvan, de drága, főleg igy hitelfelvétel előtt. Tiszta stressz vagyok már most ettől a suliváltástól, olyan jó volt az 8 év... Izgi lesz a gimi is biztos, de ahhh, mennyi új gond, beszokás, új társaság... Ma megyünk Open Day-re a Blackrock ET-be, kiváncsi leszek milyen lesz a benyomásunk a De La Selle-hez képest... (Oda egyelőre még nem adtuk be, pedig ott voltunk ugye Open Day-en.)    

Mi is van még? T. túlélte a polip műtétet, végül kiderült, hogy csak egy volt szerencsére, szövettan egy hónap. A hétvégén megint volt gondunk a vizzel, a konyhai vizünk ugye már pár hete szarakszik, büdös, de hétvégén a fürdőszobai vizünk is meggárgyult, konkrétan világosbarna lett. Cuki. A tulaj és az ingatlanosok természetesen megint semmit nem csináltak, ezer telefon után sem oldottuk meg a dolgot, egy röhej ez az egész. (Ezért is kéne asap ház, de hát ugye nem egyszerű az sem, mint fent részleteztem...) Végül órákon keresztül folyattuk a vizet (nekem ez fizikai fájdalom volt, gyűlölöm az ilyet, mint azt is, hogy hetek óta palackos vizet iszunk, úristen), most már normális a szine, de még mindig állott szaga van, de nyilván ez már csak a mi finnyásságunk (a tulaj szerint). A hétvégén amúgy sikeresen odaajándékoztam valakinek az ingyen kapott bicajt, végre nem áll a folyosón, eladtam Palika kisbicaját, szóval a múlt heti eladásokkal együtt (akkor a kis piros rollert és a kinőtt gyerekülést adtam el) már egész jól állunk a cuccaink kiszórásával. Hétvégén amúgy nem voltunk túl fancy helyeken, szombaton Blackrock-ban voltunk (görkori, forró csoki), vasárnap meg Rathfarnham-on (hintázás, görkori) és hazafelé beugrottunk a Homestore-ba, mert már fél árasak a Halloween dolgok. (Nem vettünk ám semmit, de nagyon jó nézegetni ott haha.)        

Szépen átcsúsztunk hát októberbe, még egy hónap eltelt, még hűvösebb van, még egy hónappal közelebb léptünk a halálunkhoz. 

Mondjuk az az egy jó volt a napokban, hogy Pipiék voltak a Lust for Life előadáson és nagyon tetszett neki. (Palikának is kért egy pólót haha.)