Hosszu hetvege

Junius elso hetfoje Bank Holiday Irorszagban es mivel mar ugyis jon a nyar, a 3 napos hetveget a sulik ilyenkor altalaban megtoldjak egy hetfovel vagy egy keddel, mert hat miert is ne. Igy esett hat, hogy junius 2-3-4-5 szunet volt a suliban. Mivel penteken nem dolgozom es volt ket allatkerti gyerekjegyem, ami lejar junius vegen, gondoltam ugyis reg jartunk mar az allatkertben, egye fene, veszek egy felnottjegyet (19 Euro) es elviszem a fiukat. Miutan Bloom fesztival volt a Phoneix Parkban, kicsit izgultam, hogy nem lesz parkolo, ugyhogy jo idoben, mar 10 korul ott voltunk a parkban, ami nalunk bizony nagy szo. Na most parkolo ugyan volt az allatkert kozeleben, allat viszont kevesbe… Nyilvan, mi el vagyunk kenyeztetve a pesti allatkerttel, de esku, meg a jaszberenyi meg felsofarkasdi vadasparkban is tobb allatot lattunk, mint itt. A helyuk, a ketrecuk megvolt, az allatok meg sehol… Ahol vegre volt egy szerencsetlen orangutan, ott millionyi gyerek csoportosult, 5 ev alatt persze szigoruan, de ugyanez volt a jatszotereken es a piknikasztaloknal is, babakocsi babakocsi hatan, totyogok lab alatt, mindenhol... (Pentek delelott volt, jelzem.) Na mindegy, nem akarom tovabb szidni a helyet, mert a zsirafos resz az klassz (egy melyitett helyen vannak, hogy egy magassagban legyen a fejuk velunk), az elefantokat is jol meg lehet figyelni es a fokamedence is vicces, hogy latod uszni oket, de nagyjabol ennyi is, se egy oroszlant, se egy tigrist, se egy vizilovat, se egy majmot, se madarakat nem lattunk (csak a tavolban flamingokat – most hogy irom, tenyleg, nincsenek is madarak vagy bogarak vagy hullok se egyaltalan), szoval na, ha en egy csaladi jegyert kifizettem volna ide 65 Eurot, hat a hajamat teptem volna. Annak ellenere, hogy sok mindent nem lattunk, jo sokat gyalogoltunk, egeszen 1ig maszkaltunk a semmiben, majd utana kicsit kovalyogtunk a Phoenix Park People`s Garden nevu reszen is, ami mondjuk gyonyoru volt es hat persze ingyenes. Pentek delutan nem tudom, mit csinaltunk meg, mindenesetre mivel volt fel 3 mire hazaertunk, gyanitom, hogy nem sokat. 

Szombaton volt a Nagy Nap, mikor hosszu ido utan vegre ujra visszatertunk Glendalough-ba. Bar allatkertben meg regebben voltunk (talan 5-6 eve is), Glendalough-ban sem voltunk mar vagy 2 eve, szoval alig vartam mar es egyertelmu volt, hogy ezt fogom kerni yes day-re. T. ugyan probalt lebeszelni rola, mert a kocsink nincs a topon, a gumik rettentore el vannak kopva, de mivel gyonyoru idot josoltak es ezt Irorszagban mindenkepp ki kell hasznalni, nem volt kerdeses, hogy kockaztatunk es nekivagunk az utnak. Hogy minimalizaljuk a kocsi terheleset, a hosszabb, kevesbe szep uton csorogtunk el Glendalough-ig es hazafele sem a hegyek kozott jottunk, de igy is megerte a dolog, annal is inkabb, mert kiprobaltunk egy uj turat, a Spinc short route-ot, ami egy 6 km-es kor es 300 metert visz fel a hegyre. Mivel itt is tartottunk a parkolasi nehezsegektol, koran, mar 9 utan elindultunk, igy fel 11-re mar le is parkoltunk a hatso parkolonal. Miutan tul akartunk lenni a nehezen haha, nemi kavicsdobalas utan a turaval kezdtunk, amit 2 ora alatt le is nyomtunk. Eszmeletlenul jo idot fogtunk ki, nem volt sar, nem volt latyak, egy szal felho nem volt az egen, hogy aggodni kelljen, hogy elkap valami zuhe, de ennek ellenere nem rohadtunk meg, kellemes 18-19 fok volt vegig – es ragyogo napsutes. Teljesen feltoltodve ertunk le, oke, nem fogjuk ezt minden alkalommal vegigcsinalni, de jo elmeny volt nagyon, abszolut megerte a maszas. Leerve vettunk fagyit es sult krumplit es piknikeztunk: ledoltunk a fure es megszivtuk magunkat napfennyel, isteni volt. A piheges utan a fiuk kacsaztak meg kicsit a tonal, lottunk lenn is par kepet es 3 korul indultunk haza, vidaman es elegedetten.

Vasarnap – bar szinten jo ido volt – nem igazan tudtunk sajnos sehova menni, mert VHI mini marathon volt. (Mondjuk ezek a lezarasok nem fognak hianyozni…) Hogy kihasznaljuk az idot, elkezdtunk selejtezni, ami nekem nagyon stresses, uuuuuutalom csinalni, foleg ugy, hogy tudom, hogy kozben foznom is kell meg be sincs vasarolva a hetre, mert penteken itthon voltak a gyerekek, szoval aaaah, nem volt egy jo nap ez. Delutan, mikor vegre kimehettunk, gyorsan elszaladtunk a Nutgrove-ba, elhoztuk Palika kesz szemuveget (2 hetig birta a keret, elpattant, szoval garancialisan megcsinaltak), en pedig tessek-lassek vasaroltam a Lidlben, a Tescoban es a Dealzben.     

Hetfon, bar bank holiday volt, hogy nyerjunk napokat, T. dolgozott, en pedig borzaszto mereszen elvittem a gyerekeket Powerscourt Waterfall-hoz BBQ-zni. Mondjuk ez a BBQ kicsit tulzas, volt itthon egy egyszer hasznalatos kis grilltalunk, azt vittuk el nemi kolbaszkaval es grillsajttal es remenykedtunk, hogy nem gyujtjuk fel a kornyeket. Bar koran indultunk es erkeztunk, mar az overflow parkolo is majdnem fullon volt, ami brutal, mert mar voltunk millioszor itt, de ennyi embert meg soha eletben nem lattam itt. Halistennek mar nem lehet parkolni a vizeses mellett kozvetlenul (legalabbis most senki nem allt ott kocsikkal, lakoautokkal), de igy is durva volt latni ezt a rengeteg embert – akiknek a nagy resze kendos, burkas arab volt… El tudom kepzelni, hogy valami esemeny volt, mert szerintem ki van zarva, hogy egy csaladi piknikre valaki 50 darab kigyouborkat es vagy 5 karton uditot visz, ettol fuggetlenul bevallom nem voltam tul vidam tobb szaz arab kozott, hat hol elunk, na. Mindenesetre a sutogetes jol sikerult, a fiuk imadtak forditgatni a kolbaszkakat meg a grillsajtot es bar kenyeret nem vittem (gondoltam majd veszunk sult krumplit, de hat ugye a sor…), igy is megettunk mindent paradicsommal meg egy zacsko chips-szel. A sutogetes utan kicsit meg maszkaltunk a pataknal meg a sziklaknal, sot, meg a fagyis sorba is bealltunk, de ugy 2 korul mar nem volt mit csinalni, igy hazaindultunk. Koszonhetoen a remekul parkolo kesoknek, alig tudtunk kiallni a parkolobol, majd utana alig tudtunk kihajtani a helyszinrol is, mert tobb km-es sor allt a bejaratnal es egy szakaszon egy sav van, de halistennek jott egy eros hangu no es raparancsolt a behajtokra, hogy adjanak utat, szoval viszonylag konnyen megusztuk a dolgot es elhaladva a borzaszto sor mellett (egeszen a Bray-i lehajtoig allt a sor), csak rohogtunk kinunkban, hogy atyaeg, de szar lenne most ebben a sorban allni, hiszen az ut olyan keskeny, hogy megfordulni lehetetlenseg, elore meg ugye nem tudsz menni, mert tele a parkolo es egy ki egy be alapon megy a dolog. (Mondjuk nem is ertem, ki az, aki Irorszagban delutan indul el egy ilyen helyre, 1-2 korul… Ha nem vagy ott egy-egy nepszeru helyen 10-11 korul legkesobb, el vagy veszve, tapasztalat.)

Na szoval a delutan mar a masnapra valo keszulodessel telt, ennyi volt a negy napos hetvege (az orulet elott)…