Es akkor utolso het szipp...
A jo ido halistennek hetfon is kitartott. A levego nem volt ugyan melegebb, mint 22-23 fok es oriasi fekete felhok is tornyosultak felettunk kb egesz nap, de nem esett, ami mar pozitiv volt. Mivel a gyerekek kertek, ezen a napon a Katica tanyara mentunk, ami mar tavaly is nagyon tetszett nekik. 11tol 4ig siman elvoltunk ott es bar a belepo nem volt olcso, megerte, mert tenyleg rengeteg dolgot lehetett csinalni es meg Peti sem logott ki a helyrol, tudott lovoldozni a szivacslabdakkal, trambulinozni, csuszdazni, hintazni, vizibicajozni, a tonal marhulni, ugralni a felfujt dombon, lokd meg a kecsket jatszani es ezuttal felkapaszkodtunk a varba is korbenezni. Jo kis program volt, na, imadtam. Ebedre ezen a napon mindenki mast evett: vettunk keszeteleket a Lidlbol, mindenki azt kapott, amit akart. Ebed utan pihentunk kicsit es mivel meg mindig jo ido volt es mar megtanultuk, hogy ezt nem szabad biztosra venni, ugy dontottunk, bemegyunk Kaposvar kozpontjaba es korbenezunk ott is. Mivel ekkor mar 6 korul jart, a parkolasert nem kellett fizetni a kozponti nagy parkolohazban (ilyen van? haha), szoval letettuk a kocsit a kozponti tertol kb 3 perc setara es nekivagtunk a latnivaloknak. Ugy egy ora alatt vegigjartunk nagyjabol mindent, megneztuk a szobrokat, besetaltunk a templomba es mivel Petinek tavaly nagyon izlett a red velvet cake az egyik cukraszdaban, vettunk azt is. 7 korul ertunk haza es azt kell, hogy mondjam, ez az egyik legjobb napunk volt otthon.
Kedden hasonlo ido volt, mint hetfon, szoval mivel nem mondott esot, bevallatuk a Kaposvar fo vonzerejenek szamito Virag Furdot. Iden jooooval dragabb volt a belepo sajnos, mint tavaly (tavaly 7000 ft korul mentunk be, ami szokatlanul olcsonak tunt, na ez iden mar 12000 volt), de meg igy is megerte, mert klassz hely. Eloszor benn lubickoltunk kicsit, hogy felmelegedjunk, majd jott a kulter, ami nem volt egyszeru, mert bizony 22 fokban strandolni nem tul felemelo elmeny. Elvileg nem volt hideg a viz, na de gondolom 30 fokos levegore volt bekalibralva, szoval en bizony vacogtam, mikor be kellett merulni. (Rajtunk kivul nem is volt senki haha, mondjuk ez jo volt.) A legtobbet a barlangos csuszdan csusztunk, szinte csak mi szaladgaltunk fel es csusztunk le megallas nelkul vagy egy oran at illetve a fiuk a sarga meg a csaladi csuszdan is sokszor lementek, de en maradtam a zold Anakondanal, ami hosszu volt ugyan, de csigalassu, hajtanod kellett magad, hogy lejuss, szoval olyan nekem valo volt... Mivel a legtobb bode zarva volt, a gyerekek kaptak egy-egy langost ebedre meg vettunk nekik egy-egy Ice and Go-t is, de a vattacukros neni mondjuk nem volt ott sajnos, pedig egy evben egyszer azert szerettem volna megengedni magunknak egy vattacukrot. Na mindegy, igy jartunk, ami azt illeti azert igy is kimaxoltuk a napot, fel 11 korul erkeztunk es kb 6ig maradtunk, mert tudtuk, hogy ennek az egy napnak az egesz evre juto strandszuksegletunket fedeznie kell. (Megsugom, nem fedezte, ezert is van bennem most ez a tatongo uresseg a nyar utan...) Strandolas utan Mekiztunk egyet, majd beugrottunk az Aldiba vasarolni es ennyi volt a nap, szep volt, jo volt, rovid volt.
Szerdan mar nem sok mindent csinaltunk Kaposvaron, csak osszepakoltunk es elmentunk Vardara visszaadni a kulcsot T. noverenek. Nem maradtunk sokaig, mert T-nek vissza kellett ernie Pestre 4re es elotte meg haza is vitt minket Anyuekhoz, szoval nem sok idonk maradt szorakazni. Este, mivel a fiuk kertek kimentunk bicajozni az uszodahoz es ezt osszekotottuk egy kis csavartfagyizassal is, mert termeszetesen azt is kiharcoltak.
Csutortokon a Szent Jakab setanyra mentunk el Anyuekkal kirandulas gyanant, mert bar jo lett volna elmenni a Palatinusra, a gyerekek leszavaztak. A setany amugy jo volt, tetszett, sosem voltunk meg, de szerintem meg majd visszaterunk. Az ido amugy eddigre kezdte osszeszedni magat, kanikula ugyan kozel sem volt, de legalabb tuzott a nap rendesen es hat mar az is valami. Hazafele beugrottunk a setany melletti retesezobe, ahol legnagyobb megdobbenesemre volt glutenmentes retes is, igaz, csak turos, na de beggars cannot be choosers. Delutan gyors hajmosast tartottam (miota mindenhol csak zuhanyzok vannak, szamomra egy tortura a hajmosas, gyulolom, en is meg a hatam is), majd fel 5 korul elmentem a Furge Pavaba talalkozni par baratnovel. Osszesen oten jottunk most ossze, a szokasosak, Agi, Anett, Dori, Szilvi meg en es 7 utanig trecseltunk az eletrol, a gyerekekrol, a dragulasrol. Bar Apu kezeben ott volt a telefon, vegul Szilvi hazavitt, igy legalabb nem Aput ugrasztottam, hogy vigyen haza.
Penteken, ami mar az utolso napunk volt otthon, ugy dontottunk, hogy bemegyunk a Varosligetbe. (Szoba kerult megint a Pala, de vegul nem amellett dontottunk, amit igy utolag egy kicsit banok.) Mivel a gyerekeknek is lyukasztani kell most mar jegyet, a legegyszerubb az volt, hogy elmetroztunk a Deakig es onnan kisfoldalattival mentunk a Hosokre. A Hosoktol a Vajdahunyad varat megkerulve elsetaltunk a Zene Hazahoz, ahol fotozkodtunk kicsit, majd atsetaltunk a jatszoterhez. Itt foleg hintazott mind a ket gyerek, de Palika ezerszer felmaszott a nagy csuszdahoz is, szoval jo 1.5-2 orat maradtunk. A jatszorol atmentunk a Neprajzi Muzeumhoz, Petivel felkapaszkodtunk a tetejere, majd leereszkedve jott megint a Hosok tere es a metrok. Ezuttal az Arany Janos utcanal szalltunk le, mert nem engedtem a 48-bol, meg egyszer kellett langost vennunk a Retro Langosban... Az Arany Janos utcatol nem a Nyugatiba mentunk vissza, hanem az Ecserire, mert T. megigerte, hogy hazavisz autoval, ne vonatozzunk. Igy is lett, mikor feljottunk a metrobol, pont akkor kanyarodott be elenk es hazarepitett Monorra, megkimelve ezzel minket a vonatozastol. Az este szomoru pakolassal telt, mig en kicentiztem, mi hogyan fer be legjobban a borondokbe, a fiuk elmentek egy utolsot hintazni meg fagyizni.
Szombaton del korul indult a gepunk, igy 10 utan ertunk ki a repterre, ahol iszonyat tomeg fogadott es jo fel orat alltunk sorba, mire egyaltalan leadhattuk a borondjeinket. Nem siettunk, boven elertuk igy is a gepet, en eletemben eloszor vettem egy kis szuvenirt (egy Stuhmer bonbont a cegnek), majd elkenodve hazarepultunk. Dublinban ugy dontottunk Aircoach-csal megyunk haza, mert miota messzebb koltoztunk, mar 50-60 Euro korul van egy-egy repteri fuvar, az Aircoach meg ha epp jon, csak 35 euro korul. 20 percet kellett csak varnunk a buszra, ott doglodtunk, unatkoztunk a buszmegalloban, mikor egyszer csak latjuk, hogy a 702-es, a MI buszunk, fogja magat es a megalloban allo buszt kikerulve elhuz elottunk... Peti futott utana egy ideig, mi T-vel azonnal a jegyarusito bodehoz mentunk, hogy ez megis mi volt, hat itt vagyunk a megalloban, de a noci, irekre cseppet sem jellemzo modon, csak megrantotta a vallat, hogy hat ez van, van ilyen. Ha 10 perc mulva jott volna a kovetkezo busz, nem izgatott volna a dolog, de a 702-es 2 (!) orankent jar, ami minden, csak nem vendegbarat... Fel oran at probaltuk meggyozni az Aircoach embereit, hogy adjak vissza a jegyek arat, de hajthatatlanok voltak sajnos, meg csak nem is szabadkoztak, meg annyit sem mondtak, hogy elnezest... Mar epp hazamentunk volna taxival, mikor meglattam, hogy a 700-asnak (ami meg 20 perc mulva jott), van egy Blackrock nevu megalloja, ugyhogy rakerdeztem, esetleg azzal hazamehetnenk-e, vagy legalabbis kozelebb a hazahoz. Egy normalisabb Aircoach-os volt, egy fekete ficko, rajta latszott, hogy rostelli, ami tortent, o mondta, hogy persze, megbeszeli a soforrel, ne izguljunk, es igy is lett: nagy nehezen vegre eljutottunk Blackrockig, ahonnan mar csak at kellett setalni a 7-es megallojaba, varni ujabb 15 percet a buszra es vegre valahara hazajutottunk... Ott mar vart Nagyi, mert o 10-en, csutortokon mar kirepult, mert a nyari szunet miatt meg szuksegunk volt nemi gyerekfelvigyazasra.
2.5 hetet toltottunk hat Magyarorszagon, nagyon vegyes erzelmek kozott, abszolut egy erzelmi hullamvasuton - de errol majd kesobb. Talan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése