Izgul

Miután tegnap elmentünk a Decathlonba túracipőt meg vaskos zoknikat venni (a fejlámpák már tegnapelőtt óta a birtokunkban vannak), egész ráálltam az esti túlélőre, olyannyira, hogy bár szokás szerint éjfélkor feküdtünk le, reggel 3/4 7-kor kipattant a szemem, hogy Miskolcra megyünk, úristen, de izgi...

Azt, hogy hová megyünk, még nem tudjuk. De ha arra, istenuccse pályát váltok meredeken.   

Bakker

Szóval, mi most el.

Hallom, ahogy a szél fütyül az ajtók résein. Gyűlölöm, ha a szél fütyül az ajtók résein. Főleg most gyűlölöm, hogy a szél fütyül az ajtók résein.

Ha bejön a jóslatom, ma este 8-tól holnap este 8-ig az egyik sárga kitöltéssel jelzett területen leszünk fedél és térerő nélkül, egy erdő közepén. Négyen. Falu a környéken sem lesz.

Tulajdonképpen be vagyok fosva. Tulajdonképpen remeg a kezem, mint a kocsonya. Tulajdonképpen nem vagyunk normálisak. 

Szóval... Ha holnapután folyamán nem jelentkeznék... akkor jó volt veletek... nagyszerű közönség voltatok... glugg...