Uncsi

A csodás bezárt hetünk után csodás bezárt hétvégével zárunk. P. ugyanis beteg. Már-már szokás szerint. A hét végén (múlt hét végén) kezdte, egy kisebb hőemelkedéssel (37,5), ami feljebb nem is ment, sőt, a hét közepére normalizálódott is 36,6-ra. Ez oké. Viszont. Az orra folyik. Olyan szinten, hogy naponta vagy 6-8x szívunk több, mint egy hete, mert bugyog az orrában a takony és ha kicsit kifújja véletlenül, keni el a fején egyenletes rétegben. Guszta. Az orrszívás persze - a hajmosáshoz hasonlóan - katasztrofális, vörös arccal visít valami démoni hangon, vonaglik, karmol, csapkod a lábával, rángatja a fejét, hiába szívjuk ki előtte a zsiráftól kezdve az elefántig mindenkinek az orrát (ezen persze mosolyog), amint az ő orrát érinti a szívó, leszáll a lila köd és Élet-halál Harc kezdődik. (Ó, hogy mennyire utálom az orrszívós youtube videók bamba babáit.) Néha már attól tartok, agyvérzést kap, mert erőlködik és ordít egyszerre, félelmetes, milyen ereje van, most hétvégén ketten alig tudtuk lefogni. A takony mellett aztán pár napja köhög is, szárazon, rekedten, hogy az ember háta borsózik tőle... Slusszpoénként pedig, mert miért is ne, a feneke is kipirosodott, de olyan szinten, hogy csütörtök óta egy 1 centes nagyságú bőr hiányzik is az ominózus területről, ami persze fáj neki, mint az állat, annál is inkább, mert naponta vagy 6-7x termel valami szilárdaskás, mégis gyanúsan hasmenés-szerű állagú és színű valamit. (Persze minden alkalommal épp csak annyi jön, hogy már ki kelljen cserélni pelust, így egy hét alatt nagyjából el is ment egy jumbo doboz pelenka, pedig múlt héten még aggódtunk, nem növi-e ki azt a sok 4+-os pelust, amiből most beraktároztunk 3 dobozzal, mert csak €7 a Sparban klubtagként...) Szóval orrfolyás / köhögés / vörössegg szindróma - ennek megfelelően hipernyűg ergo elegünk van.