Oldalak

2012. június 1., péntek

Dal a poharakról

Reggel arra ébredtem, hogy az irigykedő természetű embereknek tök jó válasz lehet ez a dal:




Aztán olvastam, hogy más is mennyit költözött és számba vettem, hányszor, hány helyen laktunk (bár ezek csak házak, az otthon az valami más)... Mert volt:
- (2002 tavasz) A kis virsli szoba, onnan... 
- (2003 szeptember) A lyuk, ahol patkány mocorgott a falban, onnan...
- (2004 január) A kedvezményes, de ódivatú és kuplerájos, onnan...
- (2004 július) A vidéki kúria, onnan...
- (2005 december) "A" Lakás, onnan...
- (2008 szeptember) Dánia, onnan...
- (2008 december) Az ideiglenes, lakást néző hotellakás, onnan... 
- (2008 december) A buszgarázs fölötti irországi albérlet, onnan...
(- (2010 április) A szülés idejére "A" Lakás, majd 4 hónap múlva, onnan...)
- (2010 október) A felettünk dübörgős, tágas, modern, onnan...
- (2012 április) Sydney, föld alá, onnan...
- (2012 május) Központ, világos, tisztességes, onnan...

No itt tartunk. Csak az ország és a város biztos, a helyet két hét alatt kell meglelni AV-nek, mig mi ketten Magyarországon júliusozunk... Furcsa belegondolni, hogy van, aki egy egész életet egyetlen városban, lakásban tölt el.

2 megjegyzés:

  1. en az egesz gyerekkoromat igy cuccoltam vegig a szulommel... azota sincs megallas, pedig neha mar ugy elkepzelem magam egy nyugis videki hazikoban, de tudom, hianyozna a "mozgas"
    mi mar csak ilyen "vandorcigany" nemzedek vagyunk, na! :-)
    (egyebkent en is ismerek olyan fiatalokat, akik 20-30 eve uabban a hazban laknak, ok meg azt nem tudnak elkepzelni, hogy valaha elhagyjak a jol megszokott falakat)

    VálaszTörlés
  2. Gyerekkorodban is költöztetek? No az nálunk kimaradt, 23 éves koromig ugyanott laktam... Van amúgy most blogod?

    VálaszTörlés