Szép kis nap

Tegnap nagyon menő kis napunk volt. Délelőtt kipakoltam két dobozt meg takaritottam egy kicsit, mert úgy volt, hogy feljön hozzánk E. és N. (utóbbi egy másfél éves kislány). Mikor 3 körül irt E., hogy felszálltak a dart-ra, mindjárt ideérnek, gyorsan visszairtam, hogy okés, rohanunk eléjük (P. teljes transzban csak annyit tudott hajtogatni, hogy dartdartdartdart - kevés is boldoggá teszi), majd miután leértem és éreztem, hogy egész meleg van és láttam, hogy jobb az idő, mint a lakáson belülről tűnt, átvariáltam a programot és a dart állomástól nem hazafelé vettük az irányt, hanem a parkba. Mióta P. tud járni, nem voltam még AV-n és Anyuékon kivül Mással játszózni meg sétálgatni, egész új élmény volt nem magányosan bandukolni... Végre végre volt kivel beszélgetni és látszott, hogy P. is nagyon élvezi a társaságot. A kislány nem igazán izgatta ugyan, de E.-ért teljesen odáig volt. Úgy 10 perc után kisajátitotta magának, ide-oda húzta kézen fogva, megmutogatott neki mindent, kérte, hogy tegye be a hintába, lökje, vegye ki, nézze, hogy csúszdázik, egy szóval én a világon sem voltam számára. Egyszer elkövettem azt a hibát, hogy én akartam hintáztatni, de majd kiesett, úgy mutogatott, hogy nem-nem, hivjam oda hozzá E.-t és ő lökje, én meg menjek isten hirével. Fél 6-ig mókáztunk a szabadban, sütött a nap, izzadtunk, beszélgettünk, tényleg nagyon jó volt nem kettesben tölteni a délutánt. Miután visszakisértük a látogatóinkat a dart megállóhoz, AV elé mentünk, majd együtt sétáltunk haza hármasban. Szép kis nap volt, éljen.