Oldalak

2012. október 23., kedd

Az ember a jég hátán is megél...

Az előbb ebédnél P. egyszer csak letette a villát és elkezdett kézzel enni:
- Kezeeee eszi.
- Kézzel eszel. De miért?
- Villa beteg.
- No ne mondd már, hogyhogy?
- Tüsszög...

Repülés előtt megigértük P.-nek, hogy annyit telefonozhat majd a gépen, amennyit csak akar. Felszállásnál ugye nem lehet tepizni, ezért elmagyaráztuk, hogyha kialszik a jel, amin a nyil pirosan világit, hogy kössük be az öveket, akkor megkaphatja a telefont, de addig nem. Miután tisztáztuk, hogy látja, melyik jelet kell figyelni, párszor rákérdeztünk, hogy no, világit még? mire mindig szomorúan közölte, hogy igen, viláááá,  majd egyszer csak gondolt egyet és a következő rákérdezésnél becsukta a szemét és boldogan mondta, hogy nem! Anya tepi kéje...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése