- És ha már P., mostanság nagy kedvence a number train meg az alphabet train meg a shape train a youtube-ról. Ül a laptopom előtt, hallja a szavakat és a gyerekhangok után suttogja, amit ért. A számokat már kivülről tudja jó ideje, azokat azonnal nyomja, amint jön a vonat, meg sem várja, hogy megszólalhassanak a gyerekek, de az alakzatokat még csak most tanulja, én meg szétfolyok, ahogy hipnotizálva olyanokat susog, hogy óvöl, szőkl meg rektengl.
- Mondtam múltkor, hogy nagy poénja, hogy a szó végi i-ket a-nak ejti, no most ez megspékelve azzal, hogy a cs-t viszont nem tudja kimondani, igen érdekesen hangzik, amikor csokit kér. (Csoki - csoka - toka. Lehet nevetni.)
- Este megint rászokott arra, hogy fürdés után berohan a szobába, ledobja a törölközőt magáról és meztelenül táncikál a nappaliban (ó, boldog gyermekkor), no ma ezt kiegészitette azzal, hogy énekelt is hozzá, egészen pontosan valami olyan nótát, hogy "még ide-oda húz a sziv". Állitólag a Papa (=Apu) tanitotta neki. Az igazság az, hogy a jelenet örökre beleégett a retinámba, most is röhögök, ha eszembe jut.
- Fürdés közben megállapitotta a karján lévő kis barna pöttyöt nézegetve, hogy jééé, nyanyajegy...
Itt voltunk - itt nem voltunk. Mik történtek - mik nem történtek. Mit csináltunk - mit nem csináltunk. Ilyesmik.
2012. november 21., szerda
Megenném
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése