Tegnap éjjel behivott P., majd közölte, hogy "egyszer volt, hol nem volt a Apa" és aludt tovább. Egyébként hiába forr az agyam tőle, mikor ott fekszem mellette a sötétben és dumáldumáldumál megállás nélkül, ahelyett, hogy legalább némi jelét mutatná a fáradtságnak, no szóval hiába dühöng az egyik felem, mikor a másik meg olyanokat hall, hogy "sztedi, dedi, góóóóó"; "nyanya mámi, apa dedi hehehe"; "buszmegállóba beijtuk a dzsipieszbe, hogy játszóház" meg "améksza, bimékszbö, gögögögögögögö".
Amúgy keményen benne jár a miért-korszakban, ("miért esik a hó?", "miért fürdesz nyanya?", "miért dolgozik apa?", "miért beteg a Peti?" stbstb végtelenitve), szerintem tök vicces, bár amikor ugyanazt kérdezi meg hatvanhatszor, az bevallom, idegesit. A legaranyosabb pedig még mindig, mikor magában beszélget: "kéjek almát / nem adok / mié nem? / mer nem eszed meg / nem eszed meeeeg?! / nem".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése