Almaden tó, utálunk

Hiába, no, 13-a van, igy reggel miután 45 percen át autózva eljutottunk az Almaden Lake-hez, kiderült, hogy zárva van. Egy park bakker. Egy park zárva van. Mintha múzeum lenne, beszarás. Nem mondom, hogy nem káromkodtam egy cifrát, miután megláttam a vaskos rácsokat, de próbáltam úgy felfogni a dolgot, hogy legalább nem fizettünk ki 6 (forgalmasabb napokon 10!) dollárt a parkolásért. (Ez mondjuk olyan dolog, amit kifejezetten bénának tartok itt: a legtöbb nagyobb parknál, látnivalónál fizetős a parkolás. Hát milyen már ez? Ha Irországban elmegyünk egy múzeumba, teljesen természetes, hogy az árban benne van a parkolás is, hát nehogy már. De a legszebb parkoknál is le lehet tenni ingyenesen a kocsit, ez nem is kérdés. Ha valahol neadjisten mégis fizetni kell, nem napijegyet kell venni, hanem időarányosan fizetsz. Pf.) No szóval miután ez a program meghiúsult, beirtam a gps-be egy játszótér cimét (király vagyok, volt B tervem, ó, az én próféta lelkem) és 10 perc alatt odahajtottunk. Szuper kis játszót fedeztünk fel (mondjuk ez nem újdonság), ráadásul találkoztunk egy magyar anyukával is és a 3,5 éves kislányával és öröm volt látni, P. milyen önfeledt és játékos lett, tudva, hogy értik, mit mond. Elmesélte, hogy mit kapott a szülinapjára, énekelgetett, táncolt, beszélgetett a kislánnyal (!), komolyan, a szivem szakadt meg, hogy a hülye angol miatt micsoda magányra itéljük mi ezt a gyereket. A nagy kommunikáció közepette biciklizett is persze, de mindig vissza-visszatért a magyarokhoz, mondván no most menjünk vissza a barátainkhoz. Édescsillag. Dél körül indultunk haza, 3/4 1-re haza is értünk, azóta pedig próbálom alvásra birni - zéró eredménnyel (most negyed 3 van)...
Update: Fél 3 körül elalult, utána felkeltünk és délután elmentünk a De Anza Park-ba, mert megbeszéltük egy Másik Magyar Anyukával (akivel az első héten találkoztunk), hogy ott beszélgetünk egy kicsit. Most másodszorra már szimpibb volt a nő, először nagyon kockának tűnt (olyan igazi matekos kivül-belül, mérnök, ha minden igaz), de most egészen jól eldumálgattunk. 6 körül értünk haza, utána még beugrottunk a Safeway-be, majd este palacsintát sütöttünk - több-kevesebb eredménnyel. (Palacsintasütő és olaj nélkül igen nehéz volt a dolog.)