Jaj sajnos péntek óta kivánós vagyok: éjjel-nappal gumicukrot ennék. A vicc, hogy nem is szeretem, sőt, mióta láttam, hogyan készül, kifejezetten undorodtam tőle, erre tessék, most kétpofára zabálom. Gáz.
Pénteken délelőtt amúgy leugrottunk a Herbert Parkba, de elkezdett esni, úgyhogy elmentünk vásárolni inkább a Tescoba. Délután a városban voltam (4-ig ömlött az eső, kétséges volt, hogy lesz-e szabadprogramom, de végül elállt, piha), vettem egy kulcstartót magamnak, P.-nek meg néhány zoknit meg egy Európa térképes posztert és beültem a Mekibe egy almás muffinnal meg egy teával. (Sok-sok teát iszom mostanság, mióta nincs tőle hányingerem.) Viszonylag hamar hazaértem, nem volt kedvem sokáig lógni, hamar sötétedik már, jön az ősz, az van.
Szombaton délelőtt a Corkagh Park-ban jártunk: AV letett minket, majd elment az X-Music-ba nézelődni, mig mi játszótereztünk és csak dél körül jött értünk. Ebédre P. paradicsomszószos (!) tésztát evett (el sem hiszem, utál minden dzsúzt a kajáján), AV kapott császármorzsát, én meg megettem a maradék lencsefőzeléket virslivel. Délután, bár esett az eső, kimentünk Bray-be, hátha ott nem esik (de esett), úgyhogy egy adag fagyi után ültünk is vissza a kocsiba és jöttünk haza.
Ma délelőtt pizzát csináltam és mivel fájt kicsit a hasam, a fiúk egyedül játszóztak a Phoenix Parkban. Én semmit tettem: hajat mostam, befejeztem a pizzát és néztem pár percet a Mi lenne, ha... cimű filmből, ami tök béna, de ha már elkezdtem, szeretném befejezni. Délután elmentünk a Marlay Parkba játszózni, odafelé majdnem elaludtam, de aztán ott felébredtem, mert tök felhúztam magam azon, hogy AV kiakadt P.-re, mert a bicajos gyakorlóterületen mindig rá kellett szólni, hogy figyeljen az elé betámolygó kicsikre és morgolódott, milyen figyelmetlen és felelőtlen (!) ez a gyerek. Én persze védtem P.-t, hogy bazzeg, az 1 éves kölyöknek van elvileg anyja, akinek a kötelessége lenne a jó helyen bicajozó nagyobbak elől elrángatnia a folyton tiltott területre tévedő kicsinyét, szóval ha ő szarik rá, akkor nehogy már én szidjam a saját gyerekemet, aki csak bicajozni szeretne a kijelölt helyen... Az az igazság, hogy 3 év alatt kicsit meguntam, hogy mi vagyunk mindenkinek a védőangyalai, mert a szülők nagy része nagyivből tojik arra, merre jár az akármennyi idős gyereke. Ha P. berohan a hinták közé, mi őt figyelmeztetjük, hogy figyeljen jobban, mig ha ő van a hintán és ő menne neki valakinek, akkor is rászólunk, hogy álljon meg. Hát a picsába már. Én végig igy éltem a gyerekkorom, hogy mindig rám szóltak, mindig én mentegetőzzem, mindig én szabadkoztam, hát nem, ebből elég volt, mindenkinek van gondozója / szülője, mindenki feleljen magáért és kész. Este egyébként AV sütött sajtos rudat, de a vajat kifelejtette belőle, hurrá. Napok (napok? hetek) óta azon filózik, milyen zongorát vegyünk (zongorát bazzeg), már eladta a régit és most töri az agyát, milyen legyen az utód, valószinűleg ezért volt ilyen szeles, pedig szegény tök lelkesen sütögetett...
Hát igy jártunk.