Nagyjából minden a helyén

Ma bank holiday van, de AV dolgozik, mert ilyenkor ha bemegy, kap egy plusz szabadnapot, amit akkor költ el, amikor szeretne és mivel hétvégén úgyis itthon volt, mi általában ezt csináljuk, hogy ilyenkor megy dolgozni és gyűjtögetjük a szabinapokat. Év végén úgyis szükségünk lesz rájuk.
Mivel lógott az eső lába, úgy döntöttem, elmegyünk az IKEA-ba P.-vel és szerzünk neki huzatot az ágyneműjéhez, mert a neten csak drágábbak vannak, mint az IKEA-ban, ráadásul szinte csak 120x150 cm-es méretben, nekünk meg 110x125-ös kell. Ráadásul úgy okumláltam, hogy a szabadnap miatt szinte semmi forgalom nincs, igy rövidebb idő alatt át tudunk vágni a városon, mintha egy rendes hétköznap mennénk. A számitásaim jók voltak: 25 perc alatt elautóztunk az IKEA-ba és kezdődhetett a móka. Először a gyerekrészlegen tomboltunk, vettem ágynemű huzatot P.-nek illetve egy kis lámpát, majd mindent alaposan kipróbáltunk (P.-nek mutattam a toddler bed-eket, mondta, hogy neki is kell majd olyan, nem mintha a mostani ágya más lenne, de jó ez igy, mert majd P2 megkapja P. mostani ágyát (a rácsokat persze visszaszereljük hehe), ő meg majd kap egy igazi felnőttes ágyat és nem fogja úgy érezni, hogy kitúrták a helyéről). A játék után ebédeltünk, ami nem volt olyan jó, mert iszonyat sor állt és nagyon rosszul voltam a levegőtlen, sűrű sorban, ráadásul P. is unta a banánt és marhult, de a desszert mindent feledtetett. A szokásos mandulás sütit vettük, amit kicsit átalakitottak, mióta utoljára itt jártunk: a tészta és a csoki között most volt valami fehér krém is, ami nélkül talán jobb lett volna a dolog, de sebaj, igy is nagyon finom volt a süti, csak érezhetően borzasztó kalóriadús. Ebéd után még egy kicsit játszottunk a Marketplace-n is, volt ott egy szinezős képernyős játék, ami nagyon bejött P.-nek és mig ő szórakozott, én elbeszélgettem egy csinos ir anyukával. 1 körül keveredtünk ki a boltból, fél 2-re értünk haza, P. azonnal ágyba dőlt, miután ráparancsoltam, szóval gondolom kifáradt csórikám rendesen. Délután, ha marad a száraz idő (felhős az ég, de nem esik), lehet, hogy még utoljára elmegyünk Bray-be, bár most semmi kedvem nincs még hozzá, de holnap már vége a fesztiválnak, jövő héten már nem tudunk menni, ha akarunk sem. Hát igy.
Egyébként tök örülök, mert ahogy nézem magam a kirakatokban, végre nem hájhasat látok, hanem normális terheshasat, szuper.

Update:
Délután tehát elmentünk Bray-be, ahol annyian voltak, hogy ihajj, úgyhogy egy felső utcában találtam csak parkolóhelyet, jó tizenöt percnyi sétára a vidámparktól. A megszokott Truck körhinta után P. bevágódott ebbe a csészés furcsaságba (eddig sosem még csak rá sem nézett, hiába ajánlgattam, most mint akit húznak, úgy ült be a zöld csészébe, hiszen az inge is zöldes volt), majd miután végzett félve kérdezte, van-e még aprónk fagyira is. Azt az arcot látni kellett volna, mikor némi pénztárca turkálás után mondtam neki, hogy még arra van... Elkezdett a promenádon hurrázni meg táncikálni, hogy van pénzünk, van pénzünk, kicsit röhögtem csak ismét. 3/4 6 körül indultunk haza, én meglehetősen ratyi állapotban, mert a hasam rettentőre feszült (én nem tudom, miért van ez, kicsit unom, hogy még a felénél sem vagyunk és már alig birok gyalogolni, tök gáz). Bár nem voltam túl fényesen, hazafelé még beugrottunk a Lidl-be gyümölcsökért, mert megigértem AV-nek, hogy viszek haza almát meg szőlőt, az este további részét pedig a kanapén töltöttem, döglődve.